A szankciókban egyelőre nem lesz tűzszünet

Az EU-tagállamok nagykövetei megállapodtak a gazdasági szankciók újabb köréről. De hogy hatályba is léptetik-e azokat, az elsősorban a pénteken megkötött kelet-ukrajnai tűzszünet tartósságán múlik. Az EU várhatóan további 25 személyt, köztük orosz döntéshozókat és oligarchákat is feketelistára helyez.

Nem az Európai Bizottság által javasolt új gazdasági szankciók elfogadása okozta a legnagyobb fejtörést pénteken a 28 uniós tagállam brüsszeli állandó képviselőinek, hanem az, hogy miként vegyék figyelembe a pénteken hatályba lépett kelet-ukrajnai tűzszünetet.

A nagykövetek végül péntek esete kisebb változtatásokkal és pontosításokkal zöld utat engedtek az újabb szankcióknak, amelyek ellen még hétfőig lehet az úgynevezett írásos eljárás keretében kifogást emelni. Ha addig senki sem teszi fel a kezét, a gazdaság különböző szektorait érintő korlátozó intézkedések újabb köre a hét elején hatályba léphet.

Bár ez tűnik a legvalószínűbbnek, nem lehet teljesen kizárni azt sem, hogy amennyiben a kijevi kormány és az oroszbarát lázadók között pénteken Minszkben aláírt fegyverszüneti egyezmény tartósnak bizonyul, a szankciók alkalmazását elhalasztják. Egy másik iskola azonban – és ehhez tartozik a brit és a német kormány is – inkább azt vallja, hogy a szankciók csak lépjenek életbe, aztán ha a terepen kedvező irányban változik a helyzet, még mindig visszavonhatják ezeket. Annál is inkább, mivel nem volt jele annak, hogy az orosz csapatok is elhagynák Ukrajna területét.

A szankciók újabb köre ugyanazt a négy szektort – a pénzügyit, a védelmi ipart, az olajvállalatokat és az úgynevezett kettős felhasználású termékeket – érinti, mint a július végén elfogadott első gazdasági szankciók. Az EU párhuzamosan hírek szerint 25 újabb személyt – köztük orosz döntéshozókat és szeparatistákat, illetve oligarchákat – készül feketelistára tenni az Ukrajna elleni agresszióban való tevékeny részvételük miatt. Ez a döntés is legkorábban hétfőn láthat napvilágot.

Az új korlátozó intézkedések közül kiemelkedik, hogy az EU az orosz bankok mellett az állam többségi tulajdonában lévő bizonyos hadiipari cégek és kőolaj kereskedelemmel és szállítással foglalkozó vállalatok európai tőkepiachoz való hozzáférését is korlátozni fogja, megtiltva európai magán- és jogi személyeknek, hogy a szóban forgó orosz cégek által kibocsátott kötvényeket, részvényeket és más értékpapírokat eladjanak és vegyenek. Első ízben a cégek által felvett konzorciális hitelekre is kiterjesztik majd a tilalmat.

A július végén, akkor még csak az orosz bankokat érintő tilalom a 90 napon túl lejáró adósság finanszírozására vonatkozott. Az új, frissített szankciók értelmében a tilalom alá eső orosz cégek már csak nagyon rövid időn – 30 napon belül – lejáró hitelekhez juthatnak az európai tőkepiacokon. Az EU a gazdasági szankciók első szakaszában bevallottan az orosz gazdaság hosszú távú növekedését veszélybe sodró korlátozásokat vezetett be.

Az uniós definíció szerint a tőkeműveletek korlátozása olyan vállalatokat érint, amelyek legalább 50 százalékban orosz állami tulajdonban vannak, és teljes eszközállományuk meghaladja az egybillió rubelt. Az egyik mögöttes cél ezzel csapást mérni az orosz költségvetésre, amelynek rengeteg forrásba kerül majd a hitelcsapok elzárása után a cégek finanszírozása.

Az úgynevezett kettős – egyszeri polgári és katonai – célra felhasználható termékek exportját is tovább szigorítja az Európai Unió. A korlátozás ezúttal már nem csak a katonai, hanem egyes polgári végfelhasználókra is vonatkozna. Olyan termékcsoportokról lenne szó, amelyek terén Oroszország fokozottan függ a behozataltól, és amelyeket nem könnyű más forrásból pótolni. Ilyenek lehetnek különleges anyagok, kvantumkulcs elosztó rendszerek, egyes gépek és berendezések, nagy teljesítményű számítógépek és elektronikák.

A haditechnikák kivitelére vonatkozó tiltó rendelkezéseket is tovább szigorítanák. Új elemként kerül be a szankciós rendszerbe az olajfinomításhoz használatos technológiák és felszerelések eladásának és exportjának tilalma az EU tagállamaiból Oroszországba. Július végén az EU már leállította a mélytengeri és a sarkvidéki olajfúrásoknál, továbbá a palagáz kinyerésénél nélkülözhetetlen érzékeny technológiák kivitelét Oroszországnak, ugyancsak a szektor hosszú távú növekedési perspektíváit aláásva.

Sem az akkori, sem a legújabb szankciók nem érintik ugyanakkor a gázszektort.

„Az új szankciók hatékony eszközt adnak az EU kezébe, ami lehetővé teszi a gyors válaszadást. Növelni fogja továbbá a már hatályban lévő intézkedések hatékonyságát. És meg fogja erősíteni azt az elvet, miszerint az uniós szankciók célja, hogy változást idézzenek elő Oroszország Ukrajna-politikájában” – áll abban a levélben, amit Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso bizottsági elnök küldött a szankciókról kötött megállapodás után a tagállamok vezetőinek.