Túlságosan udvariatlanok a Krím-félsziget közalkalmazottai

Udvariassági szemináriumokon való részvételre kötelezte a Krím valamennyi állami alkalmazottját Szerhij Akszjonov, az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt félsziget „miniszterelnöke”.

A szerdán közzétett sajtójelentések szerint Akszjonov reményét fejezte ki, hogy a tanfolyamoknak köszönhetően a közintézményekből „kiűzik a gorombaságot és a nyegleséget”.

A krími vezetés azután hozta ezt a döntést, hogy a félsziget lakói közül sokan tettek panaszt a miniszterelnöki hivatal forró drótján a közalkalmazottak udvariatlan viselkedésére. 

„Mindenkinek meg kell tanulnia, hogyan viselkedjen az állampolgárokkal. Némely alkalmazottak a postahivatalokban, a kórházakban olyan arccal végzik munkájukat, mintha szívességet tennének” – jegyezte meg a kormány ülésén a „miniszterelnök”. A legtöbb panasz ugyanis a postai és az egészségügyi dolgozókra érkezett.

Akszjonov július 31-én rendeletben hagyta jóvá az állami alkalmazottak etikai kódexét. A dokumentum egyebek között előírja a közalkalmazottaknak, hogy kellő tisztelettel beszéljenek ügyfeleikkel, ugyanilyen hangnemben válaszoljanak az írásos beadványokra. Előírták az állami tisztségviselőknek azt is, hogy udvariasan bánjanak a sajtó munkatársaival. 

Udvariasságból egyébként korábban már „példát” mutattak a Krímben a félszigetet megszálló, jelzés nélküli egyenruhájuk miatt „zöld emberkéknek” is nevezett orosz katonák. Az ukrán és a nemzetközi médiát bejárta az a történet, amikor a krími rendőrség egyik képviselője március elején a szimferopoli repülőtér elfoglalásáról nyilatkozva úgy fogalmazott: a repülőtér területére behatoló fegyveres egyenruhások a légikikötőben szolgáló ukrán rendfenntartókat „udvariasan megkérték, hogy távozzanak”. Ettől fogva szlogenné vált az „udvarias emberek” kifejezés a Krím félszigetet megszálló idegen fegyveresekre.

Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki később beismerte, hogy valóban orosz katonák szállták meg az Ukrajnához tartózó félszigetet – április közepén egy orosz tévéműsorban méltatta az „udvarias embereket”, mondván: „ők álltak a krími önvédelem mögött, segíteni akartak, hogy az emberek kifejezhessék véleményüket” a március 16-án rendezett népszavazáson.

A Krím hovatartozásáról tartott referendum eredményét sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség java része nem ismeri el, ahogy a Krím Oroszország általi bekebelezését, és az ottani új, oroszbarát politikai vezetést sem.