Nevetségessé teszi magát az igazságszolgáltatás

A legenyhébb szóval is nevetségessé tették magukat a horvát igazságszolgáltatás fórumai. Amíg ugyanis a Zágráb Megyei Bíróság a héten úgy határozott, hogy az európai elfogatóparancs értelmében kiadható Németországnak az a Josip Perković, akit az egykori Jugoszlávia titkosszolgálati vezetőjeként Berlin felelősnek tart egy horvát emigráns 1983-ban történt meggyilkolásáért, addig a szintén horvát Velika Gorica Megyei Bírósága ugyanabban az ügyben elutasította Perković felettesének kiszolgáltatását.

A horvát bíróságok sajátos ítélethozatalukkal borzolták a kedélyeket a délszláv államban. A zágrábi döntést – amely értelmében Perković kiadható – követően mindössze egy nappal Velika Gorica Megyei Bírósága előbbivel teljesen ellentétes módon ítélte meg tulajdonképpen ugyanazt az ügyet. A német hatóságok ugyanis mind Josip Perkovićot, mind pedig egykori felettesét, Zdravko Mustačot azzal vádolják, hogy tevékenyen részt vettek 1983-ban egy horvát politikai emigráns, Stjepan Ðureković meggyilkolásának megszervezésében.

Bár a horvát sajtóban megszólaló jogi szakértők többsége nem látott kivetnivalót az egyelőre nem jogerős verdiktek különbözőségében, a délszláv sajtó prominens képviselői mégis sajátosnak nevezték az efféle döntéshozatalt, s saját bevallásuk szerint is kíváncsian várják a mindkét esetben a Legfelsőbb Bíróságon folytatódó ügymenetet.

Az eset külön érdekessége, hogy a Zágráb által jóváhagyott, míg a Velika Gorica által elutasított kiadatás indoklása ellenkező előjellel, de mégis egy és ugyanaz volt. Vagyis amíg Velika Gorica bírói szervei úgy vélték, hogy a Ðureković-gyilkosság a horvát jog szerint már elévült, s így Zdravko Mustač elfogása is indokolatlanná vált, addig egy nappal korábban Zágráb Josip Perković kapcsán másként értékelte a helyzetet. Holott utóbbi védője a sajtónyilvánosság előtt már több alkalommal is hangsúlyozta; nem számítva ügyfele ártatlanságát, a Németországban történt brutális gyilkosság a horvát jogrend értelmében már 1998 júliusában elévült.

Az eset komoly vitát szült Zágráb és Brüsszel között is

Josip Perković és egykori felettesének kiadatása hónapok óta napirenden van a délszláv államban, ugyanis a horvát törvényhozás az uniós csatlakozás előtt mindössze három nappal fogadta el azt a – köznyelvben nem véletlenül „Lex Perković” néven emlegetett – jogszabályt, amely lehetetlenné tette a 2002 augusztusa előtt elkövetett bűncselekmények elkövetőinek egyéb uniós tagországoknak történő kiadatását. Ezt követően Brüsszel szankciókkal is megfenyegette – az iménti törvénykezéssel – a csatlakozási szerződést is áthágó Zágrábot, így végül Horvátország beadta a derekát, s 2014. január elsejei hatállyal eltörölték a fent említett időkorlátozást.

Mátraházi Tibor