Nagy öngólt lőnének a munkavállalás korlátozásával a britek

A brit kormánynak tulajdonított és a sajtóban megszellőztetett tervek többsége a kelet-európai munkavállalók korlátozására egyértelműen szembemegy az uniós szabályokkal – fejtette ki kedden brüsszeli magyar tudósítóknak Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális politikáért és társadalmi befogadásáért felelős tagja.

Az EU foglalkoztatási biztosa az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartja azokat a brit kormánynak tulajdonított és a sajtóban megszellőztetett friss elképzeléseket, amelyek a kelet-európaiak (alapvetően bolgár és román) szabad munkavállalásának korlátozására irányulnak. Ezt brüsszeli magyar tudósítók érdeklődésére közölte kedden Andor László, aki a közelmúltban már több ízben is figyelmeztette David Cameront és kormányának tagjait, hogy nem korlátozhatják illetéktelenül a négy uniós alapszabadság egyikének számító szabad munkavállalást.

A vitában a legújabb aktualitás a The Sunday Times vasárnapi cikke, amely kiszivárogtatott egy, a brit kormánynak tulajdonított dokumentumot a kelet-európai munkavállalók tervezett korlátozásáról. Ebben többek között szó van az új tagállamokból érkezők számának éves szinten 75 ezer főben történő korlátozásáról, továbbá arról is, hogy csak azokból az országokból érkezhetnének legálisan munkavállalók a szigetországba, ahol az egy főre jutó GDP eléri a brit hazai összjövedelem 75 százalékát.

Az Európai Bizottság magyar tagja szerint ugyanakkor ezen intézkedések közül egyik sem lenne összhangban az érvényes uniós jogszabályokkal. Hasonló véleményt fogalmazott meg egyébként Nick Clegg, a konzervatívokkal koalícióban kormányzó brit liberálisok vezére is.

„A szabad munkavállalás nem anomália, ebbe az utcába nem mehetünk bele” – jelentette ki Andor László, aki arra is rámutatott, hogy a személyek szabad áramlását nem lehet elszigetelten kezelni a másik három alapszabadságtól: az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásától.

A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a tartózkodás szigorított nyelvvizsgához kötése sem összeegyeztethető az uniós jogszabályokkal, ami ugyancsak a tervezett brit lépések között szerepel. Emlékeztetett rá, hogy a Bizottság egy ízben már felemelte a szavát egy hasonló holland intézkedés ellen.

A foglalkoztatásért felelős uniós biztos hozzátette, hogy törvényes eszközökkel is van lehetőség a szigorításra, feltéve, hogy azok megkülönböztetés-mentesen mindenkire érvényesek. A brit kormány például kötheti helybenlakáshoz a családi pótlék kifizetését (megakadályozva mondjuk, hogy egy lengyel munkavállaló Lengyelországban tartózkodó családtagjainak utalja a pénzt), de ebben az esetben a Franciaországban lakó és dolgozó briteknek sem jár a családi pótlék.

Andor elismerte, hogy helyi szinten kialakulhatnak feszültségek a külföldi munkavállalók nagyobb száma miatt. Az Európai Szociális Alap forrásai azonban éppen azt a célt szolgálják, hogy a gazdagabb országok régiói és települései is enyhítsenek az ilyen migrációs problémákon.

A biztos megismételte, hogy a brit kormány mostanáig nem tudta tényekkel alátámasztani azt az állítását, hogy a kelet-európai munkavállalók elviselhetetlenül nagy terhet rónak a brit szociális ellátórendszerre. Eddig azonban nem álltak rendelkezésre hiteles adatok az úgynevezett „kedvezményturisták” számáról. Másfelől minden egyes a tárgyban készült független kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a migránsok összességében nettó befizetők.

A biztos szóvivője, Jonathan Todd hétfőn azt mondta, hogy a kelet-európai munkavállalókkal szembeni korlátozások bevezetése „hatalmas öngól lenne a brit gazdaságnak és a jóléti rendszernek”. Hangsúlyozta, hogy a szabad munkavállalást csak átmenetileg lehet korlátozni, ez pedig maximum hét év volt. Mint ismert, január 1-től lejár a bolgár és a román munkavállalókkal szembeni korlátozás lehetősége.