Merkel lehallgatása lesz a téma Brüsszelben is

A nap cikkét szerintünk a Reuters jegyzi, de emellett is számos érdekesség történt ma, a romániai tüntetések elemzésétől kezdve egészen a mostanában elkezdődött Európai Tanácsig. Nézze át velünk a legfontosabb történéseket!

Így veszik át Brüsszelben a németek szép csendben a hatalmat

A nap legérdekesebb összeállításával a Reuters jelentkezett: tudósítói annak jártak utána, hogyan próbálják meg ellenőrzésük alatt tartani a németek az Európai Unió működését. A hírügynökség elemzése kiemeli: a német gazdasági érdekek védelme érdekében Berlin – valamint a Brüsszelben dolgozó németek – hatékonyan tudnak kiállni. Elmúltak már azok az idők, amikor a németek folyton a második világháború miatt szégyenkeztek, és most már, ha arról van szó, keményen kiállnak saját érdekeikért. Igaz, ezek nem az általános külpolitikában, hanem inkább a gazdaság terén érezhető. Míg Helmut Kohl még arra panaszkodott, hogy a kiküldött német tisztviselők brüsszeli székükben azonnal elveszítik nemzeti identitásukat, addig a Gerhard Schröder által kezdeményezett, és Frank-Walter Steinmeyer külügyminiszter által indított program mára révbe ért: ennek a tervnek az a lényege, hogy a németek a legjobb embereiket felkészítik a brüsszeli munkára, és ha kell, akkor megfelelő politikai támogatást is szerveznek az előléptetésük mögé.

Mára már a brüsszeli triász mind a három tagjában találunk kulcspozícióban lévő németeket: Uwe Corsepius, Angela Merkel egykori tanácsadója ma az Európai Tanács főtitkára, Johannes Laitenberger Barroso bizottsági elnök kabinetfőnöke, Klaus Welle pedig az Európai Parlament főtitkára. Ez már önmagában is érdekes, még érdekesebb azonban az, hogy az EP egykori elnöke, Hans-Gert Pöttering rendszeresen szervez találkozókat számukra, illetve a többi vezető német tisztviselő számára is az úgynevezett Genval-körben. De a koordináció itt nem áll meg, a németek még arra is figyelnek, hogy a németbarátnak tartott (jellemzően német egyetemeken végzett) külföldi szakértők és diplomaták karrierjét is egyengessék, hogy így jussanak támogatókhoz a Bizottság, a Parlament és Tanács legfontosabb köreiben. Ebbe a körbe tartozik például az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem is.

A németek ma már pártoktól függetlenül, szervezetten állnak ki hazájuk érdekében Brüsszelben. Idén tavasszal például, amikor az olcsó kínai napelemek ügyében akart az EU korlátozásokat hozni, egy percig sem tétováztak, hogy visszavonassák Karel de Gucht biztos javaslatát. Miután Li Ke-csiang Berlinben elmondta Merkelnek, hogy a német autógyártók járhatnak rosszul, ha az EU bevezeti a korlátozásokat, a németek villámgyorsan elintézték, hogy a tervből ne legyen semmi. Berlin egyébként is elsősorban a gazdasági területre koncentrálja brüsszeli jelenlétét, így lehet ugyanis a legjobban védeni a német gazdasági érdekeket. De persze az sem lehet véletlen, hogy az EU pekingi nagykövete szintén egy német diplomata, Markus Ederer.

Nem unják meg, nem mennek haza

Nyolcadik hetébe lépett az a tüntetéssorozat, amelyet az „arab tavasz” mintájára „román őszként” emleget a bukaresti sajtó. A verespataki bányaberuházás ellen szeptember elseje óta minden vasárnap több tízezren vonulnak az utcára Románia nagyvárosaiban, az utóbbi hetekben pedig több más, az altalajkincsek kiaknázást célzó projektet ellenezve vidékiek százai is megmozdultak. A kormányerők továbbra sem szándékoznak eleget tenni a polgári akaratnak, úgy tűnik, mostanra az rendőri erőszak meglebegtetésétől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék a két évtizede példátlan protestmozgalmat.

Múlt vasárnap újra tízezrek meneteltek Bukarest utcáin annak a másfél hónapja tartó tüntetéssorozatnak a keretén belül, amely az erdélyi Verespatakra tervezett aranybánya nyitása ellen foglalt állást. Mint arról korábban beszámoltunk, a szikrát az a törvénytervezet jelentette, amely különleges kitermelési jogokat ruházna a kitermelő Rosia Montana Gold Corporationre (RMGC). A tiltakozók nemcsak a ciántechnológiás bányászat által előidézendő hatalmas környezetvédelmi veszélyre hívják fel a figyelmet, de kifogásolják az elmúlt két étized kormányainak korrupt jelegét is. A verespataki ügy országos jelentősége épp abban rejlik, hogy egy példában összpontosítja a közérdeket elhanyagoló, jó kormányzásra képtelen, korrupt és arrogáns bukaresti elitek minden hibáját.

Csányira is szemet vetettek a horvát hatóságok

Horvát sajtóértesülések szerint valószínűleg elmarad a MOL és a horvát kormány tárgyalásainak következő köre. Könnyen elképzelhető, hogy az Ina kapcsán egymással perlekedő felek csak halasztják a következő ülést, de több délszláv gazdasági lap tudni véli; a valódi ok a horvátok bizalmatlansága lehet.

Ugyanakkor több kifejezetten gazdasági jellegű horvát sajtóforrás állítja; az egyeztetések elmaradásának a fent látottaknál sokkal súlyosabb oka is lehet. Mégpedig az, hogy a horvát fél egyszerűen elégedetlen a MOL által biztosított tárgyalási pozícióval. A magyar olajtársaság vezetése ugyanis már az első találkozó alkalmával megállapodott a horvát kabinet képviselőivel a lebonyolítás részleteiben, szintúgy a követendő tematikában, sőt abban is, hogy egy-egy terület lezárása nélkül nem kerülhet a tárgyalóasztalra újabb fejezet.

Horvát sajtóhírek szerint ez utóbbihoz nem tartotta magát a magyar olajtársaság, ráadásul a horvátok szemében a legfontosabbnak ítélt vállalatirányítási kérdéskört is csak később tárgyalta volna a MOL vezérkara.

Zágrábi elemzők azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy már a jövő héten ismét összeülnek a felek, de legtöbbjük szerint a horvát kabinet és a MOL körül nem nehéz érezni a feszültséget. A szakértők ez utóbbit azzal is bizonyíthatónak látják, hogy a magyar olajmulti időközben lecserélte tárgyalódelegációjának fejét, Csányi Sándort, a MOL igazgatóságának alelnökét. Számos horvátországi lap szerkesztője ezzel együtt úgy véli, hogy az első tárgyalási kör után a Horvátországban már kihallgatott OTP-vezér gyakorlatilag Hernádi Zsolt sorsára jutott és fél a zágrábi vendégszerepléstől. Ennek háttere pedig nem lehet más, mint hogy Csányi Sándort a délszláv állam hatósági szervei egy korábbi MOL – Ina ügylet kapcsán részvények illegális kereskedelmével vádolhatják meg.

Európai Tanács: mindenki az amerikaiakra mérges

Ma délután kezdődött az Európai Tanács ülése, ahol az uniós állam- és kormányfők másfél napon keresztül tekintik át az aktuális ügyeket. A legfontosabb téma azonban valószínűleg nem az Unió helyzete, hanem az amerikai NSA lehallgatási ügyei lesznek a megbeszéléseken.

A hét elején Franciaországban derült ki, hogy az amerikai hírszerzők egy hónap alatt hetvenmillió francia telefonhívást hallgattak le, tegnap pedig nyilvánosságra került az is, hogy Angela Merkel telefonját is figyelhették. A német kormányfő érthető módon felháborodásának adott hangot, és ma délelőtt – párizsi kollégájához hasonlóan – a berlini amerikai nagykövetet is berendelték egy alapos fejmosásra a fogadó ország külügyminisztériumába. Merkel felhívta Barack Obama amerikai elnököt is az ügyben, de a Fehér Ház lakója tagadta a vádakat.

Az EiT napirendjén a szokásos témák (gazdasági- és pénzügyi unió, gazdasági növekedés) mellett az EP által a hét elején elfogadott digitális adatvédelmi teendők, valamint a Lampedusán kialakult menekült-helyzet lesznek. Magyar részről természetesen Orbán Viktor lesz jelen.

A medve nem játék

Folytatódik a szeptemberben kalózkodás vádjával Oroszország partjainál letartóztatott Greenpeace-aktivisták elleni eljárás is. A moszkvai ügyészség enyhített álláspontján: kalózkodás helyett most már csak huliganizmus miatt akarják elítélni a környezetvédőket, akiknek védőügyvédei a vádat teljes ejtését szeretnék elérni. Mint ismert, szeptember 18-án a globális környezetvédő szervezet emberei a Gazprom egyik olajfúró tornyára akartak felmászni, viszont az időközben megérkező orosz speciális erők az egész Greenpeace-es hajó legénységét letartóztatták. Kalózkodásért tizenöt, huliganizmusért hét év börtönt lehet kapni Oroszországban.