Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Központi Bank (EKB) javította az euróövezetre vonatkozó inflációs és gazdasági növekedési előrejelzését az idei és a következő évre is.
Az EKB kormányzótanácsának kamatdöntő ülése után Frankfurtban csütörtök délután tartott sajtótájékoztatóján Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke elmondta, hogy várakozásaik szerint idén 1,7 százalékot ér el a pénzromlás éves üteme, jövőre 1,6 százalékos, 2019-ben pedig 1,9 százalékos lehet az éves infláció. A decemberi előrejelzéshez képest az idei évre 0,4 százalékponttal, a jövő évre pedig 0,1 százalékponttal emelték meg a várható infláció mértékét, míg a 2019-es prognózis nem változott.
Az euróövezet gazdasága idén 1,8 százalékkal, jövőre pedig 1,7 százalékkal növekedhet, mindkét adat 0,1 százalékponttal magasabb a decemberi előrejelzéshez képest. A 2019-es évre változatlanul 1,6 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítenek az EKB elemzői.
A kormányzótanács az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét.
- Kapcsolódó cikkeink:
A kamatdöntő ülés után kiadott közleményben a kormányzótanács jelezte, továbbra is arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai tartósan és a nettó eszközvásárlások horizontjánál jóval tovább a mostani vagy ennél alacsonyabb szinteken tartózkodnak.
A kormányzótanács megerősítette azon szándékát, hogy az eszközvásárlási programot március végéig a jelenlegi havi 80 milliárd eurós ütemben folytatja. Áprilistól a nettó eszközvásárlás havai kerete 60 milliárd euróra csökken, és a programot 2017. december végéig folytatja, illetve szükség esetén tovább, egészen addig, amíg az inflációs pályának az EKB inflációs céljával összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztalja. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.
Ha a kilátások kedvezőtlenebbé válnak, vagy a pénzügyi helyzet úgy változik, hogy nem lesz összeegyeztethető az inflációs pálya tartós kiigazításában elért eredménnyel, a kormányzótanács kész kibővíteni a programot keretösszeg és/vagy időtartam tekintetében.
A döntéseket indokolva Mario Draghi rámutatott, hogy az infláció közelmúltbeli felerősödése az olajárak emelkedéséből fakad és nem a gazdaság alapjainak javulásából, mint például a bérek emelkedéséből. Hangsúlyozva, hogy a maginfláció továbbra is alacsony, kijelentette, hogy az inflációs nyomások túl gyengék a gazdaságösztönző monetáris intézkedések kivezetésének megkezdéséhez.
Februárban éves összehasonlításban 2,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, a gyakran változékony energia-, élelmiszer- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció viszont csak 0,9 százalékkal növekedett, jócskán elmarad az EKB 2 százalékos inflációs célszámától.
Draghi beszélt arról is, hogy egy sor gazdasági mutató az euróövezeti gazdaság élénkülését és a munkanélküliség csökkenését jelzi, és fokozzák a bizalmat az iránt, hogy a gazdasági fellendülés tovább erősödik és szélesebb alapokra kerül.
Az EKB elnöke visszautasította a német külkereskedelmi többlet amerikai bírálatát, leszögezve, hogy az euró árfolyamát a piaci erők határozzák meg. Hozzátette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium maga is elismerte, hogy Németország 2011 óta nem interveniált a devizapiacokon.
Forrás: MTI/Reuters/AFP
