EU: korai lenne még temetni a Nabuccót

Nem igaz, hogy a Shah Deniz konzorcium pénteki döntése, amellyel a Transz-adriai Gázvezetéknek (TAP) ítélte oda évi 10 milliárd köbméter azeri gáz szállításának jogát, a Nabucco-projekt végét jelenti – mutatnak rá uniós források, akik szerint hosszabb távon mindkét egymással konkuráló gázvezeték számára bőven elegendő földgáz van a térségben.

A látszat ellenére sincs egyértelmű vesztese a Shah Deniz II konzorcium pénteki döntésének, amelynek értelmében a Nabucco West projekttel szemben a dél-európai piacot megcélzó Transz-adriai Gázvezeték (TAP) nyerte el 2019-től évi 10 milliárd köbméternyi gáz szállításának jogát – közölték névtelenségbe burkolózó uniós források.

„Lesz elég gáz mindkét vezeték számára, és a most másodiknak kihozott projekt (a Nabucco West) később kerülhet sorra” – mutatott rá egy illetékes, arra emlékeztetve, hogy Azerbajdzsánnak éves szinten 70 milliárd köbméter kitermelhető földggáztartaléka van, és a közelmúltban Brüsszelben Ilham Alijev azeri elnök is megerősítette, hogy az európai piacra szánt 10 milliárd köbméternyi mennyiség csak a kezdet, Baku érdekelt abban, hogy még több földgázt szállítson egy megbízható és jól fizető piacra, amilyen Európa.

Ugyanez a forrás arra is felhívta a figyelmet, hogy az első fázist követően, amikor is 2019-től összesen 16 milliárd köbméter földgáz kerül majd be a rendszerbe évente nyugati irányba, éves szinten 30-50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésre a térségben exportra. „Mindkét gázvezetéket megépítik majd 2019 és 2030 között” – jósolta a szakértő.

Az optimista feltételezés részben azon alapul, hogy a Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP), amelyen keresztül a Kaszpi-térségből Európa határaira érkezik majd a gáz, kapacitása a most kiosztott 16 milliárd köbméter körülbelül kétszeresének szállítására elegendő. A TANAP megépítése volt tulajdonképpen az EU által támogatott déli gázfolyosó kulcsa, hiszen ez teljesen új, Oroszországot (és Ukrajnát) megkerülő szállítási útvonalat biztosít Európa számára, csökkentve a kontinens egy részének orosz gázellátástól való függőségét.

Az EU kezdetben a kiemelt projektként tekintett Nabuccót pártolta, de attól a pillanattól kezdve, hogy a TANAP megépítése bizonyossá vált, a déli gázfolyosó is kvázi valósággá vált, miután a török gázvezetékből déli és északi irányba is beléphet az energiaforrás Európába. Ezért a Bizottság semleges álláspontot vett fel, hiszen mindkét versenyző projekt, a TAP és az időközben leredukált Nabucco mögött uniós tagállamok és cégek állnak.

EU-források elismerik, hogy a Nabucco West gáztenderen való befutása nagyobb garanciát jelentett volna Közép-és kelet-Európa gázellátásának diverzifikálása szempontjából, hiszen a projekt megvalósulásával több mint egy ellátási útvonal jött volna létre nem csak egy, hanem egyszerre két szomszédos ország számára. Ezzel együtt úgy vélik, hogy a Görögországot-Albániát és Olaszország déli részét összekötő TAP-ból áttételekkel Szlovénián keresztül Magyarország és Ausztria is profitálhat.

Uniós illetékesek alapvetőn két fő stratégiai megfontolásból tartják fontosnak a déli gázfolyosó létrehozását, amit szerintük mindkét projekt jól szolgál. Az egyik a gázvezeték-összeköttetés megteremtése a volt Jugoszláviával, ahol az energiaellátás a múltban gyakran volt adukártya katonai célok elérésében. A másik pedig az EU gázellátás biztonsága szempontjából különösen sebezhető helyzetben lévő országok, különösen Bulgária és Magyarország pozíciójának javítása.

A magyar miniszterelnök a BruxInfo kérdésére a pénteki EU-csúcsot követően elismerte, hogy a Shah Deniz II konzorcium Nabucco-projekt számára kedvezőtlen döntése magyar stratégiai érdekeket érint. Egyúttal rámutatott, hogy a magyar energiastratégiában mindig is ez volt a legkétségesebb pont, amire csak kevés ráhatása volt az országnak.

Orbán Viktor szerint az első számú stratégiai érdek most a Magyarországot Szlovákiával összekötő gázvezeték-szakasz megépítése. Hozzátette, hogy jövő héten közös magyar-szlovák kormányülés lesz Budapesten, ahol ez lesz az egyik fő téma. Magyar szempontból további fontos prioritás a magyar-román gázvezeték kétirányosítása. Végül a kormányfő szerint a harmadik tényező, hogy lesz-e, és ha igen, mikor és hogyan cseppfolyós gáz (LNG) terminál Horvátországban. Megfigyelők szerint a cseppfolyós gázt magyar határra eljuttató gázvezeték nagyrészt készen áll, csak egy rövidebb magyar szakaszt kell még megépíteni hozzá.