Svédország erősebb Európát szorgalmaz

Svédország a világ harmadik legnagyobb donorjaként és az EU negyedik legbefolyásosabb külpolitikai szereplőjeként tovább növelné szerepét a világban, s egyben erősebb, együttműködőbb EU-t szorgalmaz – hangzott el a svéd parlament legutóbbi külügyi vitanapján.

A gyűlés a jelenlegi külügyminiszter beszédével kezdődött. Eszerint Svédország nagyobb hangsúlyt fektetne többek közt  a szomszédos országokkal való gazdasági, katonai, kommunikációs és szállítási együttműködésre egy új, prosperáló kor édekében, utalva a valahai Hanza-szövetségre.

A miniszter erősítené a skandináv államok katonai együttműködését és sürgősségi készenléti képességeit is. Finnországgal együtt, Norvégia vezetése alatt az ország légiereje segédkezni fog Izland légterének feügyeletében, és emelett gyakoriak a légvédelmi gyakorlatok a többi skandináv állammal.

A miniszterelnök kijelenttette: az ország aktív tagja szeretne lenni egy erős, egységes és nyitott Európának, amely ,,nem ér véget az Európai Unió határainál”. Ezen kívül az EU-ban történő együttműködés arra a megértésre kell épüljön, hogy nemzetállamaink sok, a globalizáció korában jelentkező problémával nem tudnak egyedül megbírkózni. A miniszter szerint ez az együttműködés, miközben a világ egyre kisebb lesz, mindannyiunkat nagyobbá tehet. Ennek érdekében Svédország, Olaszországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal karöltve kezdeményezi, hogy vezető európai agytrösztök 2013-ban fogalmazzák meg az Európai Globális Stratégiát.

Szeretnék mindemellett, hogy az EU továbbra is támogatást nyújtson a fejlődéshez, új intézetet hozzon létre a béke fenntartásáért, és tovább fejlessze a létező válságkezelő intézeteket. 

Az EU-bővítésről

Az új európai csatlakozókról isszületett nyilatkozat a politikai vitanapon: az EU kapui nyitottak kell maradjanak minden, a csatlakozási feltételeket teljesítő demokrácia számára, különös figyelemmel kísérve az emberi jogok kérdését. Svédország Izland csatlakozását – mint egy újabb skandináv társ belépésést – örömmel várja, Horvátország júliusi csatlakozását ugyancsak jó szemmel nézi, reménykedve, hogy a környező országokra is serkentő hatást fog gyakorolni a lépés. Montenegrót a szervezett bűnözés visszaszorítására ösztönözi a miniszterelnök, Szerbia és Koszovó kezdődő párbeszédét támogatja, de mindkettőtől többet vár el. Macedóniának a belső stabilitásra kell odafigyelnie, és a névkérdés rendezését is szükségesnek látja a másképp kiérdemelt tárgyalási folyamat megkezdésére. Stockholm Boszniát és Albániát nagyobb politikai felelősségtudatra inti, kiemelték továbbá Törökország növekvő fontosságú partnerségét, egészséges modernizációs folyamatát és a kurdok ügyében tett lépéseket.

Kelet-Európa ügyében – amelyben Svédország és Lengyelország élenjárók – Moldova dicséretet kapott a haladásáért, míg Ukrajna elmarasztalást a stagnálásért, Fehéroroszország pedig a növekvő elszigetelődéséért. Grúzia esetében a reformtörekvéseknek tovább kell folytatódniuk, míg Örményország és Azerbajdzsán romló kapcsolata aggodalomra ad okot.

Bildt egyébként az „arab tavaszra” is kitért, miszerit örül a változásnak, de úgy látja, túlságosan is lelassultak a béketárgyalások, és bizonyos országok, mint Egyiptom és Szíria még meg kell találják a saját útjaikat –  midezt fegyverek nélkül. A külügyiniszter szerint különösen így van ez Szíria esetében, ahol jóval nehezebb is politikai megoldást találni, mégis erre kell törekednie az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Stockholm részéről pénzügyi támogatás is várható a háború áldozatai számára, az eddigi, 2012-es 250 millió svéd korona (mintegy 30 millió euró) mellé idén 150 millió (18 millió euró) koronát ígérnek. Viszont a segítség nem naivitásra épül – cserébe előrelépést várnak a nők és kisebbségek jogainak tiszteletben tartásában. A szociáldemokrata Ahlin Urban felszólalásában egyébként a palesztin állam elismerését és az ENSZ-szel való szorosabb együttműködést szorgalmazza.

Carl Bildt értékelte továbbá, hogy Barack Obama amerikai államelnök az EU és USA gazdasági együttműködéséről reménykeltően nyilatkozott. ,,Az Egyesült Államok az Európai Unió fő stratégiai partnere. Sok értékünk és érdekünk közös, és együttes súlyunk jelentős. Az EU és az USA együtt a világ GDP-jének felét teszi ki” – fejtette ki a svéd diplomácia vezetője.

Aggodalom Oroszország miatt

Bildt Oroszországgal is közelebbi együttmőködést szeretne látni, ugyanakkor aggódását fejezti ki amiatt, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása romlik, a civil szféra zsugorodik és a vezetők az orosz társadalom helyett az orosz haderőt modernizálják.

Kínáról is hasonló nyilatkozat született: az ázsiai nagyhatalom világban betöltött növekvő vilszerepével arányosan szeretnék látni Kína felelősségvállalását is a globális ügyekben. Svédország és az EU a többi BRIC-országgal, azaz Indiával és Brazíliával, de a Dél-Afrikai Köztársasággal és Japánnal is szeretne stratégiai, politikai és gazdasági együttműködést teremteni.

Idén tavasszal a kormány megvitatja hozzáállását az afganisztáni helyzethez. A békés társadalmi és gazdasági fejlődés támogatására az elkövetkező tíz évben 8,5 milliárd koronát (egymilliárd euró) utalnak ki.

Új Afrika-potenciál

Afrika fejlődését, ha lassúnak is, de növekvőnek ítéli a svéd kormány. Szomáliában politikai változást, Nigériában gazdasági fejlődést észlelnek. Sok országban láthatóak lépések a nyitottabb társadalmi berendezkedésre, miközben felismerik a komoly problémákat.

Svédország Maliban a légiszállításban nyújtott segítséget, és részt vesz az EU projektjében, amelyben Mali fegyveres erőinek kiképzését biztosítják. De Kelet-Kongó és a Nagy Tavak környékének helyzete sem hagyható figyelmen kívül. A konfliktusok ellenére viszont ne feledkezzünk meg a jó irányba tett lépésekről és az új Afrika potenciáljáról – hangsúlyozta Bildt.

Svédország aktív segítségéről biztosítja az esetlegesen katasztrófa sújtotta vagy megtámadott EU tagországokat és skandináv államokat, de elvárja az ország irányába történő hasonló hozzáállást. Az EU biztonságáért mindenkinek tennie kell. Az ENSZ, EU és NATO közbelépésekre is hasonlóan támogató reakció várható az ország részéről.

Svédország a szegénység leküzdéséből is igyekszik kivenni részét, szem előtt tartva, hogy a segélyek önmagukra nem menthetik meg a világot, többek közt például a civil szféra megerősítése is szükséges a valós eredményekhez.

Bildt hangsúlyozta: továbbra is nagy fontossággal bír a klímaváltozás kérdése, a nemek egyenlősége, az emberi jogok, az esélyegyenlőség, a vallás-, sajtó- és véleményszabadság, az internet szabadsága, ezek a problémák nem felejtődtek el.

Az internettel kapcsolatban továbbá  a nyilatkozat szerint 2013-ban szeretnék látni, hogy az EU a hirdetett értékeire kidolgozott közös kiberbiztonsági stratégiát is kidolgoz. Májusban az ország konferenciát szervez az internet szabadságáról.

Bírálták az észak-koreai atomkísérleteket: az országnak le kel állnia az atomprogramjával és a ballisztikus rakéták fejlesztésével. Észak-Koreától  és Irántól több együttműködést várnak el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. A két problémás országon kívül világszerte kevesebb nukleáris fegyvert szeretnének látni.

A miniszter kijelentése szerint, bár a régióban sok a lehetőség, a nehézségek leküzdéséhez Svédországnak és a világnak egy erős, nyitott és egységes Európára van szüksége, amely kiáll a békéért és a szabadságért. 

Felszólalásában Julia Kronlid, a Svéd Demokratáktól, ,,EU-barát szendergéssel” vádolja az országot. Véleménye szerint a svédeket is megilletné a jog, hogy a britekhez hasonlóan EU tagságukról véleményt nyilvánítsanak. Emellett sajnálatosnak tartja, hogy a palesztin állam elismerését szorgalmazzák. Bildt, a Svéd Demokratáknak intézett válaszában azzal vádolta a pártot, hogy szeretnék ,,Svédországot a világon kívül, és a világot Svédországon kívül tartani”.

A Liberális párt  is véleményt nyilvánított az elhangzottakkal kapcsolatban: azt szeretnék, ha több pénzt fordítanának a védelemre, és az ország belépne a NATO-ba, amit a párt már évek óta kitartóan szorgalmaz.