Dokumentumkiállítás a temerini zsidók emlékére

Hetvenegy éve annak, hogy Temerinben több zsidó család tagjai életüket vesztették, és így gyakorlatilag megszűnt létezni a zsidó lakosság. Összegyűjtötték, elhurcolták és kivégezték őket.

Ezen áldozatok emlékére szervezett ma kiállítást a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ, valamint a temerini Múzeumbarátok Egyesülete.

A temerini zsidóság aktív szerepet vállalt a közéletben, a fotódokumentumok viszont betekintést nyújtanak ezen nemzetség múltjába, történelmébe. A holokauszt temerini zsidó áldozatainak emlékére készült kiállítást Ökrész Károly helytörténész állította össze.

A kiállítást Gusztony András, a községi képviselő-testület elnöke nyitotta meg:- Ma van hetvenegy éve annak, hogy a Temerinben gyakorlatilag megszűnt a zsidó nemzetség létezni. Hihetetlen elképzeli, idő távlatából is, hogy mi tudott odavezetni, hogy Temerin népe megszabadult honfitársaitól, azoktól, akik nagyon sok mindenben vezetők voltak: műkedvelésben, egészségügyben, kereskedésben, takarékoskodásban. Az első írásos adatok szerint a zsidóság képviselői Temerinben 1797-ben jelentek meg, sohasem voltak nagy számban, számuk a kétszázat sohasem érte el, 1941-re negyvenegynéhányan maradtak, sokatmondó az az adat, hogy 1940 és 1941 között a zsidó lakosság száma gyakorlatilag megfeleződött.

Én csak találgatok, de azt hiszem, hogy pontos a találgatás, hogy ők érezték a közeledő veszélyt, és elmenekültek a veszély elől. A razziában harmincnyolc honfitársunk vesztette életét, míg 1941-ben az internálás során ketten haltak meg, az 1944-ben deportáltak közül a németországi haláltáborokban négyen vesztették életüket. Összesen negyvennégy zsidó származású temerininek kellett meghalnia a második világháború borzalmában – mondta megnyitójában a képviselő-testület elnöke.

Ugyancsak ma, a megnyitót megelőzően Temerin község képviselő-testületének, az I. helyi közösségnek és az Újvidéki Zsidó Hitközségnek a tisztségviselői megkoszorúzták a zsablyai zsidó emlékművet.

A temerini zsidóságnak egyedüli tárgyi emléke, amely ránk maradt, a temető, a temerini zsidóság kegyeleti helye, s egyedüli emlékeztető arra, hogy itt élt egy kis békés, szorgos közösség, amely hozzájárult Temerin szellemi és anyagi fejlődéséhez. Az utókornak éppen ezért őriznie, ápolnia kell emlékét. Az I. helyi közösség pályázat útján kíván pénzhez jutni a temető bejárati kapujának elkészítéséhez és a sírkert körülkerítéséhez.