Svájc ünnepel

Svájc függetlenségének gyökerei egészen a 13. századig nyúlnak vissza. Augusztus elsején országszerte azt a napot ünneplik a svájciak, melyen megköttetett a három őskanton szövetsége. Ezzel léptek az állammá válás, azaz a fejlődés útjára.

1291 augusztusának elején Schwyz, Uri és Unterwalden, a három őskanton képviselői a Rütli mezején találkoztak, hogy szövetségre lépjenek ellenségeikkel, a Habsburgokkal szemben. A szövetség később folyamatosan bővült, újabb és újabb kantonok csatlakoztak, s a konföderáció katonai helyzete is megszilárdult. A harmincéves háborút lezáró 1648-as béke ismerte el nemzetközileg Svájc elszakadását a birodalomtól.

A francia forradalom fordulatot jelentett a svájci történelemben, ugyanis a francia terjeszkedés és a kantonokban kitörő felkelések után 1798-ban kikiáltották a központosított Helvét Köztársaságot. Napóleon veresége után azonban az 1815-ben megtartott bécsi kongresszuson az európai nagyhatalmak garantálták Svájc semlegességét. A svájci szövetségi állam az 1848-as alkotmánnyal jött létre, az ország mégis augusztus 1-jét tekinti nemzeti ünnepének. A Rütli mezején (Rütliwiese) tett esküre utal Svájc hivatalos megnevezése (Schweizerische Eidgenossenschaft) is. Ezen a helyen idén Antonio Hodgers, a Nemzeti Tanács (az egyik svájci törvényhozói kamara) tagja tart beszédet.

Augusztus 1-je 1994 óta munkaszüneti nap az országban, s mint oly sok dologról Svájcban, erről is népszavazás útján döntöttek. Ezt a napot országszerte koncertekkel, tűzijátékokkal, rendezvényekkel ünneplik. Eveline Widmer-Schlumpf, szövetségi elnök idén rádión és televizión keresztül fordul az emberekhez, Didier Burkhalter külügyminiszter pedig Londonba, a svájci olimpiai delegációhoz utazik.

Szikra Mária

Friss hírek