Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet és az Arab Liga különmegbízotti minőségében július 16-án kétnapos látogatásra érkezett az orosz fővárosba, ahol utazásának másnapján Vlagyimir Putyinnal tárgyalt a szíriai válságról. Az orosz elnök biztosította a diplomatát, hogy teljes mellszélességgel kiállnak a megbékéltetési terve mellett, és elutasítanak minden szankciót, amelyek véleményük szerint a június 30-i genfi egyezménybe ütköznek.
Az egyetlen életképes platform – Moszkva álláspontja
Mint ahogy arról mi is beszámoltunk, Moszkva a támogatásáról kívánta biztosítani az orosz fővárosba hétfőn érkező volt ENSZ-főtitkárt, aki egy, az ENSZ megfigyelői által betartandó tűzszüneten keresztül kívánta megbékéltetni egymással a szíriai kormányerőket és ellenzékieket. Ez a terve egyelőre nem működött, és a több mint egy éve húzódó szíriai konfliktus különböző források szerint kb. tizenötezer áldozatot szedett. Ezen felül továbbra is rendszeresen hallani fegyveres összecsapásokról a két fél között.
A Kreml hivatalos álláspontja szerint az Annan-terv megakadályozza a helyzet romlását a Közel-Kelet ezen kulcsfontosságú országában, és ezzel elkerülhető az egész régió destabilizációja. Moszkva ezért nem támogatja a nyugati országok által fontolgatott szankciókat, még a béketerv tényleges eredménytelensége ellenére sem, hanem az ENSZ Misszió július 21-én lejáró mandátumának meghosszabbításában látja a megoldást.
Oroszország fontosnak tartja, hogy a megfigyelők megegyezésre jussanak mind a kormányerőkkel, mind a felkelő militáns csoportokkal egy összehangolt tűzszünet konkrét tervében, amely mindkét oldal fegyveres erejeinek visszavonását is magában foglalná minden harcmezőröl. Az orosz fél abból a tényből indul ki, hogy minden fél együttműködik a 278 katonai és 121 civil megfigyelővel, valamint tiszteletben tartja biztonságukat. Moszkva továbbra is a genfi ülés zárónyilatkozatára hivatkozik, amely felhívja a harcoló feleket, hogy békés úton találjanak megoldást a konfliktusra.
Jó volt
Kofi Annan a meghívóval egyetértésben örömét fejezte ki, hogy ismét Moszkvában járhatott (már második alkalommal az elmúlt négy hónapban), de a tárgyalások témáját természetesen mindkét fél szomorúnak nevezte. Az ENSZ-diplomata reményét fejezte ki, hogy a Biztonsági Tanács mindenki számára elfogadható megoldási javaslattal áll elő, továbbá úgy fogalmazott, hogy a Putyinnal való találkozás jó volt.
A volt ENSZ-főtitkár hétfőn Szergej Lavrov külügyminiszterrel találkozott, akivel szintén a nemzetközi szervezet missziójának mandátum-meghosszabbítását tárgyalták. Lavrov kifejtette, hogy a nyugatiak kérése Moszkvától Asszad elnök távozásról való meggyőzésére nem realisztikus, az ENSZ megfigyelők mandátumát pedig meg kell hosszabbítani. Továbbá, a miniszter szerint a fegyveres konfliktus felekezeti arculatot kezd magára ölteni, másszóval a káoszban aktivizálódik az Al-Kaida és a hozzá közel álló szélsőséges szervezetek.
Az ENSZ BT magyar idő szerint ma délután tartott szavazást az erőszak véget vetésére irányuló intézkedések következő lépcsőfokáról, annak ellenére, hogy ellentmondások veszik körül a szankciók kérdését. Így két javaslat feszült egymásnak: az orosz álláspont, vagyis az ENSZ-misszió háromhónapos meghosszabbítása, valamint a szervezet alapdokumentumának hetedik fejezetén alapuló szankciókkal fenyegető brit kezdeményezés.
Oroszország már korábban kijelentette, hogy nem ért egyet a szankciókkal, mert el kívánja kerülni a líbiai eset megismétlődését, valamint azok csak a kormányra lennének hatással, a senkinek sem engedelmeskedő ellenzéki csoportokra pedig nem. Végül az ígéreteknek megfelelően az orosz és a kínai vétón elbukott a brit kezdeményezés a BT mai ülésén.
Tóth I. Dávid