Görög kilépés esetén hiánycikk lenne a pénz

Az Európai Bizottság kedden elismerte, hogy az EU közelebbről nem megnevezett fórumain forgatókönyvek készülnek a valutaunióból való esetleges görög kilépés esetére, ám leszögezte, hogy továbbra is Görögország benntartása a cél.

Az Európai Bizottságnak ugyan tudomása van arról, hogy az EU-ban „más szinten” folynak tervezgetések a valutaunióból való görög kilépés esetére, Brüsszel szerepe azonban csak az esetleges forgatókönyvek uniós joggal való összeegyeztethetőségének megállapítására és az ezzel kapcsolatos tanácsadásra korlátozódik, továbbra is Görögország eurózónabeli tagságával számol. Olivier Bailly, az EB szóvivője kedden azt követően kényszerült nehéz magyarázkodásra, hogy a Reuters hírügynökség egy reggeli hírében magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az eurócsoport üléseit előkészítő munkacsoporton belül készülnek különböző forgatókönyvek az esetleges görög kilépésre.

A Reuters szerint a szakértők által szigorúan elméletileg lehetséges lépések közé tartozhat, hogy (az eurózónán belül) maximálják a bankjegykiadó automatákból felvehető készpénz mennyiségét; határellenőrzést vezetnek be a schengeni határokon; emellett pedig a tőkemozgások ellenőrzésével próbálnák megakadályozni, hogy kivonják a pénzt Görögországból.

A Bizottság szóvivője azonban kicsit saját magának is ellentmondva közölte, hogy „nincs tudomásuk semmilyen tervről”, „mások dolgoznak ilyen forgatókönyveken”. A Bizottság a maga részéről továbbra is azon dolgozik, hogy az eurózónában tartsa Görögországot – idézte fel José Manuel Barroso bizottsági elnök szavait a szóvivő, és hogy ezzel összefüggésben a testület álláspontja nem változott.

Olivier Bailly elmondta, hogy a tagállamok a közrend védelmére és közbiztonsági okokra hivatkozva korlátozhatják az EU területén a tőke szabad áramlását, gazdasági biztonsági okokból viszont nem. Ezt egyébként egy korábbi európai bírósági döntés is megerősíti.

A bankszámlák befagyasztása, az elektronikus banki átutalások korlátozása és a határellenőrzés visszaállítása a tőke kiáramlásának megakadályozására – praktikus okokból vélhetően erre a három azonnali lépésre kényszerülne a görög kormány a valutaövezetből való kilépés esetén. Carsten Brzeski, az ING Bank rangidős közgazdásza szerint ezek az intézkedések ugyan nagy valószínűséggel az uniós szabályokba ütköznének, ám a szükség törvényt bonthatna. Az eurózóna egészén belül azonban aligha lenne értelme a tőkekorlátozások bevezetésének – nyilatkozta a pénzügyi elemző a BruxInfónak.

Ha az esetleges katasztrófa-forgatókönyv érvényesülne, vagyis Görögország a valutaövezet elhagyására kényszerülne, akkor a görög kormány rövid távon olyan pénzhiánnyal szembesülhetne, hogy az ország működtetése érdekében kénytelen lenne új bankjegyeket nyomtatni. Legalábbis ez lenne a valószínű következménye a Bruegel brüsszeli kutatóintézet szakértője szerint az esetleges kilépés miatt fellépő politikai káosznak, a betétesek bankok ellen intézett rohamának, továbbá annak, hogy az Európai Központi Bank is elzárná a csapot a görög bankoknak. Olyan pénzhiány lépne fel, hogy a kormánynak nem lenne más választása, minthogy megrendelje az új bankjegyeket, vagyis visszatérne a drachmához – modellezte a lehetőséget a BruxInfónak Darvas Zsolt, emlékeztetve arra, hogy ez a művelet annak idején jóval egyszerűbb körülmények közepette Irakban is három hónapot vett igénybe.

Carsten Brzeski ugyanakkor nem sok logikát látna abban, ha a pénzmozgások korlátozását az egész eurózóna szintjén bevezetnék, például a valutaövezet egészében korlátoznák az ATM-ekből kivehető bankjegyek mennyiségét. Ez ugyanis a bankok egyéni döntésének a függvénye, ráadásul csak arra lenne alkalmas, hogy pánikot keltsen ott is, ahol erre egyáltalán nincs ok – mutatott rá az ING Bank közgazdásza.

A Bruegel intézet kutatója és a banki szakember egyetértenek abban, hogy a görög kilépés senkinek sem érdeke, azzal ugyanis mind Athénnak, mind pedig a valutaövezetnek rengeteg lenne a veszítenivalója. „Görögország számára a káoszt jelentené, az eurózóna számára pedig alighanem a vég kezdetét” – szögezte le Carsten Brzeski.

Az ING rangidős közgazdásza azzal számol, hogy a vasárnapi parlamenti választást követően megalakuló új görög kormány tárgyalóasztalhoz ül majd az Európai Unióval a kiigazítási program újratárgyalására. „Athénnak el kell majd fogadnia a költségvetési fenntarthatóságot, cserébe viszont nagyobb rugalmasságra számíthat majd, például hosszabb időt kaphat tartozásainak visszafizetésére” – jósolja a banki elemző.

Darvas Zsolt is úgy véli, hogy a második görög programot felül lehet vizsgálni, mindenekelőtt annak a költségvetési kiigazításra vonatkozó részét. A görög gazdaság visszaesése ugyanis a program elfogadása óta az elmúlt három hónapban folytatódott, a tervezett államadósság-csökkentés az új programban sem volt tartható. „El kell fogadni, hogy az ország nem tudja visszafizetni az adósságot, ezért valószínűleg nem marad más, mint annak átütemezése, aminek egyik módja a futamidő kitolása lenne” – mondta a kutató a BruxInfónak. Hozzátette, hogy bármi is lesz, várhatóan lassulni fog a költségvetési konszolidáció üteme.

Idevág, hogy a napokban Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke is azt nyilatkozta egy lapnak, hogy valószínűleg túl nagy ütemet diktáltak a görögöknek. Darvas szerint óriási hiba volt, hogy az eurózóna tagjai 2010-ben, az első görög program elfogadásakor nem csökkentették az államadósságot. A szakértő úgy véli, hogy a fiskális könnyítés ellenére Görögországnak végre kell hajtania a szerkezeti reformokat és egy robusztus növekedési tervet is készíteni kell számára, hogy reményt kapjon a kilábalásra.