Ne nagyobb hiány árán legyen növekedés

Stabilitás, növekedést előmozdító szerkezeti reformok és célzott befektetés a növekedésbe. Az Európai Bizottság szerint ezen a három vágányon kell az EU-nak haladnia ahhoz, hogy tartósan kilábaljon a válságból. Az EU vezetői május 23-án tartanak informális csúcsvacsorát Brüsszelben, aminek éppen a növekedés beindítása lesz a témája.

Az Európai Unió tagállamai nem állíthatják úgy gyorsabb növekedési pályára a gazdaságukat, hogy annak a költségvetési hiány elszabadulása legyen az ára, ez felelőtlenség lenne – mutatott rá kedden José Manuel Barroso abból az alkalomból, hogy az Európai Bizottság május 9, a Schuman-nyilatkozat 62-ik évfordulója alkalmából egy közleményben foglalta össze, mit is kellene tennie Európának a válságból való tartós kilábalás érdekében.

A Bizottság elnöke azt is világossá tette, hogy Spanyolországnak és más, a piacok célkeresztjében lévő tagállamok nem spórolhatják meg a fájdalmas költségvetési kiigazításokat és a strukturális reformokat, ezek nélkül ugyanis nincs esélyük arra, hogy helyreálljon gazdaságukban a bizalom és olcsóbban finanszírozzák magukat a piacokról. Éppen ezért esetükben a költségvetési hiánycélok lazítása sem járható út. „Felelőtlenség lenne a költségvetési hiány növelése révén lökést adni a növekedésnek. Minden országot eseti alapon, a saját érdemei alapján kell megvizsgálnunk, de a programországok számára nincs más alternatíva, mint a fiskális konszolidáció folytatása” – szögezte le a testület feje egy kérdésre válaszolva. Barroso hozzátette, hogy nem minden közpénzből finanszírozott beruházás hoz nagyobb növekedést és demagógia lenne most a költségvetési konszolidáció lazítását szorgalmazni.

A Bizottság elnöke populista leegyszerűsítésnek nevezte a franciaországi és a görögországi választások eredményét úgy beállítani, mintha a választók az EU által eddig forszírozott költségvetési szigorral szemben lázadtak volna fel. Szerinte annyi történt, hogy a szavazók előnyben részesítettek egyes politikákat és személyeket másokkal szemben. A csak szeptemberben új parlamentet választó Hollandiát hozta fel példának annak szemléltetésére, hogy nem lehet összehasonlítani az egyes országokban uralkodó állapotokat. Rehn emlékeztetett rá, hogy Görögország problémái sokkal korábban kezdődtek, mint mielőtt a nemzetközi trojka által kidolgozott programot elfogadták, ezért nem korrekt az utóbbit vádolni a mostani nehéz helyzetért.

Miként azt Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, a költségvetési konszolidáció (vagy ahogy Európa-szerte nevezik mostanában: a megszorítás) és a növekedés szembeállítása hamis és félrevezető, a kettő ugyanis nem zárja ki egymást.

Brüsszel a Schuman-napi nyilatkozatban három pilléren nyugvó stratégiát javasol immár nem először a válságból való kitörésre. Először is a stabilitás megteremtésére irányuló fiskális konszolidáció folytatását a tagállamok igényeihez mérten és lehetőség szerint növekedés-barát módon. Másodszor: a versenyképesség javítását a szerkezeti reformok felgyorsításával. Ennek része az EU 2020-as gazdasági stratégia végrehajtása, ami egy sor területen (kutatás, oktatás, zöld gazdaság, szegénység elleni küzdelem) számszerűsített célokat határozott meg a kormányok számára. De idetartozik az egységes belső piac kiteljesítése is, többek között az egységes szabadalom elfogadásával.

A stratégia harmadik pilléreként javasolja a Bizottság a célzott, növekedést generáló beruházásokat. Mindenekelőtt a határokon átnyúló közlekedési és energia-infrastruktúrák fejlesztésébe történő beruházásokat, amelyek finanszírozására Brüsszel a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretben létrehozna 50 milliárd eurós büdzsével egy külön eszközt (Európai Összekapcsolás Eszköz). A nagyprojektek költségeit részben projektkötvények kibocsátásával finanszíroznák. Barroso emlékezetett rá, hogy a Bizottság által az uniós büdzséből elkülöníteni javasolt 230 millió euróból projektkötvényekkel 4,6 milliárd eurót lehetne generálni. A Bizottság elnöke szerint az uniós intézmények közötti egyeztetések ígéretesen haladnak és júniusra megszülethet erről a megállapodás.

Az Európai Tanács június végi ülésén várja a tagállamok jóváhagyását a Bizottság arra a javaslatára, hogy 10 milliárd euróval emeljék meg az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelezési kapacitását (alaptőkéjét), amiből elsősorban a munkahelyteremtésben jeleskedő kis- és középvállalkozásoknak nyújthatnának hiteleket a terjeszkedéshez. A Bizottság a megoldás részének tekinti azt is, hogy a strukturális alapokat fokozott mértékben a versenyképesség és konvergencia szolgálatába állítsák. Végül, de nem utolsó sorban a Bizottság a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséhez is nagy reményeket fűz.

„Mérhetetlen elégedettséggel tölt el, hogy a tagállamainkban egyértelmű szándékot látok a gazdasági növekedés lefulladt motorjának újraindítására” – jelentette ki a Bizottság elnöke.