Ukrajna: Elhalasztják a jaltai csúcsot

Határozatlan időre elhalasztja Ukrajna a közép- és kelet-európai országok állam- és kormányfőinek 18. csúcstalálkozóját, melyet eredetileg május 10-12. között tartottak volna Jaltában – jelentette be az ukrán Külügyminisztérium kedden. Kijev ésszerű megoldának találta a talákozó elhalasztását, mivel az európai országok vezetői sorra mondták vissza részvételüket – írta a Kyiv Post hírügynökség.

Az ukrán Külügyminisztérium korábban elmondta, hogy tíz ország elnöke – Lengyelország, Albánia, Bulgária, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia, Horvátország, Montenegro és Moldova – jóváhagyta a talákozón való részvételét. További négy, köztük Magyarország, Szerbia, Lettország, Bosznia és Hercegovina elnökei pedig már korábban megegyeztek, hogy részt vesznek a csúcson.

Azonban Németország, a Cseh Köztársaság, Szlovénia, Ausztria és Olaszország bejelentette, hogy nem utaznak Jaltába, ezzel tiltakozva a volt ukrán kormányfő, Julija Timosenko bebörtönzése és fogvatartása ellen. Később Horvátország is meggondolta magát, a Timosenkoval szembeni emberi jogok megsértésére hivatkozva. A horvát kormány példáját követte továbbá Észtország, Lettország, Bulgária és Magyarország is.

A bojkott a legújabb trend?

Az 52 éves Julija Timosenkot tavaly októberben ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával az általa megkötött „előnytelen orosz-ukrán gázszerződések miat”t, melyet azonban a nyugati kormányok politikai retorziónak tartanak. Miután az ex-ukrán kormányfő április 20-án éhség sztrájkba kezdett, továbbá múlt héten olyan fényképek jelentek meg róla, melyen az látható, hogy a börtönben bántalmazták, az európai országok vezetői sorra jelentették be távolmaradásukat a jaltai konferenciáról.

Arkady Moshes, a Helszinkiben műkődő Politika Tudományi Intézet Oroszország és FÁK Program igazgagatója szerint „a bojkott annak az irányvonalnak a része, melyet az Európai Unió tanúsított az elmúlt pár hónapban Ukrajnával szemben” – mondta a The Voice of Russia hírügynökségnek adott interjújában. Véleménye szerint nehéz megmondani, hogy a bojkott mennyiben segíti Timosenko ügyét, mivel az ukrán kormány nem túl kompromisszum képes. Ugyanakkor szerinte tényként kezelendő, hogy Ukrajna és az Európai Unió kapcsolata egyre rosszabbodik.

Moshes azt is elmondta, hogy a bojkott teljes egészében nem fog érvényesülni, mivel mindig leszenk olyan politikusok, akik tartani fogják a kapcsolatot az ukrán kormánnyal, ugyanakkor az irányvonal jól felismerhető, mely a jelenlegi ukrán vezetést próbálja elszigetelni.

Putyin: a sportot nem lehet összekeverni a politikával

Az európai államok vezetői azonban nemcsak a jaltai konferencivál szemben hirdettek bojkottot, hanem a júniusban Lengyelország és Ukrajna által közösen megrendezésre kerülő labdarugó Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzésein való részvételüket is sorra mondják vissza.

Angela Merkel, német kancellár megtiltotta minisztereinek az ukrán mérkőzéseken való részvételt, a német külügyminiszter, Guido Westerwelle pedig az Ukrajna és az EU között lévő politikai és kereskedelmi megállapodás felbontását helyezte kilátásba, amennyiben Timosenko nem kapja meg a megfelelő orvosi ellátást a börtönben. Jose Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke, szintén távol maradását jelentette be. Nem utaznak Ukrajnába továbbá Ausztria, Hollandia és Belgium képviselői sem, valamint Vilmos herceg és a dán királyi család tagjai sem vesznek részt az ukrajnai mérkőzéseken – írta a Daily Mail.

A múlt hét elején pedig a lengyel ellenzéki vezető, Jaroslaw Kaczynski hirdetett bojkottot az ukrán mérkőzésekkel szemben. az ukrán politikai körülményekre, különösen Timosenko ügyére hivatkozva.  Kaczynski  arra kérte az UEFA-t, hogy a Kijevben tervezett mérkőzések is Varsóban kerüljenek megrendezésre. Broniszlav Komorovszki, lengyel elnök szerint azonban a bojkott nem megfelelő módja a kérdés rendezésének, mivel az gátolná az ország európai törekvéseit. A lengyel TVP1 csatornának adott interjújában elmondta, hogy számos alkalommal volt már példa arra, hogy egy állam- vagy kormányfőt feljelentenek vagy megvádolnak egy demokratikus országban, de az soha nem vezettet bojkotthoz.

Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin szerint „semmilyen esetben nem lehet a politikát, az üzletet vagy más egyéb kérdést a sporttal összekeverni” – írta a Ria hírügynökség. „Ragaszkodom a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által megfogalmazott és támogatott azon alapelvhez, mely szerint a sport a politikán kívülre tartozik” – mondta Putyin.

Az ukrán Külügyminisztérium a kérdést illetően szintén hasonló álláspontot képvisel. Alekszandr Dikusarov külügyi szóvívő elmondása szerint az európai politikusok azon szándéka, hogy az Euro 2012-es játékok ukrajnai mérkőzéseit megpróbálják bojkottálni „destruktív hozzáállást mutat, mivel a sport eseményeket nem lehet a politikával összekeverni”. Hozzátette továbbá, hogy az ukrán kormány nem küld külön meghívást a többi állam magas rangú hivatalnokainak az Ukrajnában tartandó mérkőzésekre, mivel az Euro 2012 a „labdarúgás és a sport ünnepe”.

Markijan Lubkivszki, az UEFA Euro 2012-es játékok igazgatója hangsúlyozta, hogy egy ilyen nagy sportesemény bojkottja „nem a legmegfelelőbb módja a jogi és politikai kérdések rendezéséhez”. Hozzátette továbbá, hogy az UEFA álláspontja ismert az európai politikusok hozzáállásáról, és a játékokat minden körülmények között megtartják – írta a Kyiv Post.

Az Ukrajnában kialakult helyzet megvitatására az Ukrán-EU Tanács brüsszeli találkozóján kerül sor, május 15-én, melyen az Európai Unió külgyminiszterei, az Európai Bizottság alelnöke, Catherine Ashton, valamint Mikola Azarov, ukrán kormányfő is részt vesz.