Csökkent Szerbia lakossága

Október 1-15. között zajlott Szerbiában a lakosság összeírása, az első végleges adatokat a múlt héten közölte a Szerb Statisztikai Hivatal. Ebből kiderül, hogy Szerbia népessége öt százalékkal csökkent a legutóbbi, 2002-es népszámlálás óta. A részletes adatokat folyamatosan teszik közzé a jövő év során, a nemzeti hovatartozásra, vallásra és anyanyelvre vonatkozó adatok 2012 júniusában lesznek ismeretesek.

Több mint 377 000-rel van kevesebb lakosa Szerbiának, mint a kilenc évvel ezelőtti népszámlálás alkalmával, ami a teljes populációt tekintve ötszázalékos csökkenés. Az ország keleti és déli térsége a leginkább veszélyeztetett e tekintetben, itt folyamatos az elnéptelenedés.

A Szerb Statisztikai Hivatal igazgatója, Dragan Vukmirovic sajtótájékoztatón számolt be az első adatokról. Elmondta, Szerbiának 7 120 666 lakosa van, az előző összeírás alkalmával regisztrált 7 498 001 lakossal szemben. Ennek nagy része a természetes fogyatkozásnak tudható be, azaz a halálozások és születések közti különbség: évente több mint harmincezer fővel csökken Szerbia népessége. Ezt tetézi évente mintegy 6500 fős elvándorló népesség, amelynek nagy része fiatal. Az egyetlen szerbiai térség, ahol nőtt a lakosok száma az a belgrádi régió, itt a korábbi adatokhoz képest 63 000-rel vannak többen, vagyis négy százalékkal. Vajdaságnak 5,7 százalékkal van kevesebb lakosa, mint kilenc éve.

Szerbiában 17 településnek van több mint 50 ezer lakosa, itt él a lakosság 36 százaléka. A teljesen elnéptelenedett települések száma a korábbi hétről kilencre nőtt. Száznál kevesebb lakosa 2002-ben 707 településnek volt, mára ez a szám 975-re nőtt. Nőtt a külföldön élő szerbiai állampolgárok száma, a kilenc évvel ezelőtti 250 000-ről 294 000-re, ugyanakkor valamivel kevesebb mint 250 000 háztartást vettek nyilvántartásba.

Vajdaság népessége 2002 óta újra 2 millió alá csúszott (1 916 889 fő). Az elmúlt tíz évben közel 100 ezerrel csökkent a tartományban a népességszám. A betelepülők nagy száma ellenére negatív a migrációs mérleg, mintegy 15 ezer fővel többen költöznek el, mint ahányan jönnek a Vajdaságba. Vajdaság esetében Újvidéket leszámítva mindenhol csökkent a népességszám. A nagyobb városok községei 5 százalék környéki népességcsökkenést, míg a kisebb községek 10–15 százaléknyit könyvelhettek el. Az általános elnéptelenedésnek a nyertesei a nagyobb városok. Újvidéknek évente 3 ezer fővel növekszik a népessége, Belgrádnak pedig több mint 6 ezerrel. Zömében képzett fiatalok költöznek a városokba munkavállalás céljából. A folyamat vesztesei pedig a perifériára szoruló középvárosok illetve a falvak. Az elnéptelenedés egyik következménye, hogy az egy háztartásra jutó átlagos népességszám is csökken: amíg 2002-ben Szerbiában egy háztartásban átlagosan 3-an, Vajdaságban 2,8-an éltek, addig 2011-ben Szerbiában 2,8-ra, Vajdaságban pedig 2,7-re csökkent ez a szám.

A most publikált adatok szerint közel 300 ezer szerb állampolgár tartózkodik külföldön munkavállalás vagy pedig tanulás céljából. Vajdaságban élők esetében ez a szám közel 50 ezer.

Badis Róbert, szociológus szerint a demográfiai folyamatok szociológiai következményei a jövőben csak gyorsulni és erősödni fognak. Az adatok szerint évente mintegy 3 ezerrel csökken a magyarok száma a negatív népszaporodás következményeként, ami egy átlagos falu népességének felel meg. 2010-ben 2175 magyar nemzetiségű gyermek született és 4903 magyar nemzetiségű hunyt el. A Vajdaságban született gyermekek 12 százaléka, az elhunytaknak pedig 17 százaléka magyar nemzetiségű. Ez a tendencia előrevetíti a népességen belüli arány erőteljes csökkenését. 2002-ben Vajdaság népességének 14,3 százaléka volt magyar nemzetiségű, és ez az arány 2011-re valószínű lecsökkent 13 százalék körülire. A magyar népesség száma és aránya a jövőben vélhetően továbbra is lineárisan fog csökkenni.