A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szombaton Újvidéken, a Tartományi Kormány tanácstermében A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője címmel tudományos tanácskozást tartott a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság.

Az idei jubiláris, tizedik tanácskozás keretében dr. Ribár Béla akadémikus, a VMTT egykori alapító elnöke halálának ötödik évfordulójáról, valamint dr. Hegedűs Antalról, a 2010 decemberében elhunyt történészről emlékeztek meg.

– Két olyan tudósról van szó, akik sokat tettek az európai, illetve a magyar tudományosság hírnevének öregbítéséért, emellett pedig foglalkoztak a vajdasági magyarság sorskérdéseivel, az oktatás, a felsőoktatás, illetve a tudományos publikációk útján – emelte ki megnyitóbeszédében dr. Szalma József, a VMTT elnöke.

Köszöntőbeszédet mondott dr. Berényi János, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke, dr. Lengyel László, a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási és tudományos ügyekkel megbízott tanácsosa, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az MNT egyik legfontosabb célkitűzése a vajdasági magyarság képzettségi szintjének növelése és ezáltal versenyképességének megőrzése. A tanácskozáson részt vett Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet is, aki beszédében kiemelte: minden közösségnek kell, hogy legyen egy vezető csoportja, amely irányt mutat, hiszen az utánpótlásról gondoskodni kell. „Külön öröm, hogy ezek a referátumok nem futnak el a felelősség elől, a VMTT színvonalas munkát végez, felelősséggel a közössége iránt” – mondta Nikowitz.

Az ünnepi köszöntők után dr. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és Európában címmel tartott előadást. „Meg vagyok győződve arról, hogy nagy mulasztás lenne, ha nem vennénk azt észre, hogy mi történik. A Kárpát-medence népeinek, beleértve a szerbeket, románokat, horvátokat, magyarokat, kétszáz év után először több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Nem meglepő, hogy az emberek ezt nehezen ismerik fel, hiszen a kölcsönös történelmi megbántódások mind benne élnek a családokban. Ha ezt a sértettséget nem tudjuk a felszínre hozni, nem tudjuk az embereket a kölcsönös megbékélésre ösztönözni, akkor nem fogjuk felismerni a közös érdekeinket a jövőben” – hangsúlyozta dr. Glatz Ferenc. Kiemelt referátumot tartott még dr. Mezey Barna akadémikus, az ELTE rektora, aki Új magyar felsőoktatási koncepció című előadásában az anyaország új felsőoktatási törvényéről beszélt.

A plenáris előadásokat követően elhangzottak a dr. Ribár Béla és dr. Hegedűs Antal munkásságának szentelt tanulmányok, a továbbiakban pedig két szekcióban folyt a munka. A dr. Szalma József, dr. Kastori Rudolf és dr. Pál Tibor elnöklők által vezetett egész napos tanácskozáson több mint 40 vajdasági és magyarországi társadalom-, illetve természettudományi előadás hangzott el. A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője címet a VMTT elnöke azzal magyarázta, hogy a társadalomtudományi referátumok zöme a múltunkat elemezte, a jogi tudományok képviselői a jelennel foglalkoztak, a természettudományos munkák pedig a jövőről szóltak.