Ez lehet az Orbán-kormány eddigi legnagyobb sikere

Most pont került az új uniós gazdasági és monetáris kormányzásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó hatos jogszabálycsomag körüli vitára, mivel az Unió tagországainak pénzügyminiszterei végérvényesen jóváhagyták a hat új jogszabályt, amelynek köszönhetően az unión belül a korábbinál jóval szorosabbá válik a gazdasági koordináció és együttműködés, illetve várhatóan nő a tagországokban a költségvetési fegyelem is.

Az új uniós gazdasági irányvonal kiváltó oka a 2008-2009-ben elmélyülő gazdasági válság, majd a görög adósságválság, valamint az ír és portugál pénzügyi krízis voltak, melyek arra késztették az Európai Unió döntéshozóit, hogy újragondolják az EU gazdaságpolitikai koordinációját. Az eurózóna pénzügyminiszterei a válság elmélyülését követően többek között jóváhagytak egy 30 milliárd euró nagyságú segélycsomagot Görögország számára a pénzügyi piacok megnyugtatása érdekében, majd egy 750 milliárd eurós segélycsomagot, hogy stabilizálják az államadósság sújtotta tagállamokat. Ezek az intézkedések azonban csak felületes kezelései a meglévő problémáknak, mivel csak rövid távon oldják meg az állampapírpiacok zavarait. Semmi sem biztosítja, hogy a jövőben ne alakuljon ki a görög adósságválsághoz, vagy az ír és portugál bankválsághoz hasonló állapot Európában.

Ennek elkerülése érdekében 2010. március 26-án, az EU csúcsértekezletén megállapodás született arról, hogy felállítanak egy miniszteri szintű ad hoc munkacsoportot azzal a céllal, hogy javaslatokat dolgozzon ki a gazdaságpolitika irányításának megreformálására, mely hosszú távú megoldással szolgálhat az egyre súlyosabbá váló fiskális helyzetre.

A hatos csomag kidolgozásában kiemelt szerep jutott az EU előző félévben soros magyar elnökségének.

A miniszterek közös közleménye szerint az intézkedések “biztosítják az együttműködés ahhoz szükséges szintjét, hogy elkerüljék a túlzott egyensúlytalanságot, és biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát. Hosszú távon a csomag segíteni fog abban, hogy a monetáris unió megfelelően működjön” –emelték ki.

A hat jogszabály közül „kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerekben.

A jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csaknem automatikusak lesznek.”Ahogy fentiekben is írtuk, ezen fő irányvonalak alapján a hatos csomagot hatékony eszköznek tekintik a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére.

Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a héten jelezte, hogy a végrehajtó testület “az első naptól kezdve” alkalmazni fogja az új jogszabályok adta lehetőségeket, amint azok hatályba lépnek.