Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A bolíviai képviselőház elfogadta a büntetőtörvénykönyv módosítását, mely súlyosan szankcionálja a szeparatista és terrorista tevékenységek minden formáját, illetve ezek finanszírozását. A Bolíviában raboskodó Tóásó Előd nővére szerint a módosítás hatással lehet öccse ügyének kimenetelére is.
A törvénymódosítás két pillérből áll, az egyik az említett cselekmények legsúlyosabb elemek közé sorolása, a terrorizmus és a szepratizmus ugyanis ezidáig nem tartozott az államellenes bűncselekmények kategóriájába. A másik pillér ezek pénzügyi vonatkozásait veszi górcső alá, célja, hogy megfékezze a terrorista tevékenységeket és a kábítószer kereskedelmet kísérő pénzmosást. A bolíviai Pénzügyi Nyomozó Egység (Unidad de Investigación Financiera, UIF) jogköre kibővült a törvénymódosítás nyomán, felülvizsgálhatja a gyanúsnak ítélt számlákat, és nyomozást kezdeményezhet, ha visszaélést gyanít.
A reformok összhangban vannak a Bolívia által aláírt nemzetközi megállapodásokkal – mondta Luis Arce gazdasági miniszter.
Bárki, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetve részt vesz bárminemű terrorista, vagy szeparatista tevékenységben 15-20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélendő – szól a törvénymódosítás szövege.
A hatályos bolíviai törvények szerint az indítványt a szenátus többségének jóvá kell hagynia ahhoz, hogy törvény szülessen belőle. Ebben az ügyben a jóváhagyás két évvel azután történt meg, hogy a kormány leszerelte azt a nemzetközi bűnszövetkezetet, amelyet szeparatista törekvéssel és az elnök, Evo Morales meggyilkolásának szándékával vádolt. A vádak szerint a Rózsa Flores Eduardo által vezetett csoport a jobboldali ellenzékkel fogott össze annak érdekében, hogy Bolívia gazdag keleti tartományait, köztük Santa Cruzt, leválassza az országról.
A Tóásó-ügy A bolíviai rendőrség egy különleges alakulata 2009 áprilisában Santa Cruz városában megölte a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi származású Magyarorsi Árpádot és az ír Michael Dwyert. Az akció két túlélőjét, a magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot pedig letartóztatta.
Az ügyben 39 gyanúsított ellen folyik nyomozás, közülük tizenhárman Bolíviában tartózkodnak, a többiek politikai üldöztetésre hivatkozva elhagyták az országot. Köztük befolyásos jobboldali ellenzéki vezetők is vannak, akik 2008-ban több régióban szerveztek az autonómiát támogató és a Morales-kormány megbuktatását követelő tüntetéseket. Tóásó Edit, a Bolíviában raboskodó Előd nővére úgy véli, a büntetőtörvénykönyv módosítása hatással lehet Tóásóék ügyére is, szerinte a bolíviai büntetőbíróság visszamenőleg fogja alkalmazni annak rendelkezéseit Elődék ügyében.
Bolíviában hatalmasak az életszínvonalbeli és gazdasági különbségek a régiók között, az ország keleti részén található ún. „félhold” (Media Luna) tartományok – Santa Cruz, Beni, Tarija és Pando – ásványkincsekben gazdag, fejlett iparral és jelentős földgázkészlettel rendelkező tartományok, ahol zömmel a fehér telepesek leszármazottai élnek, akik korábban nyugatra szorították az őslakosokat. A félhold területén él a lakosság 35%-a , de a nemzeti össztermék több mint háromnegyede származik innen.
Ezzel szemben az ország többi része kedvezőtlen geopolitikai tulajdonságokkal rendelkezik, hegyvidéken található, ahol nem tudott megtelepedni az ipar. Itt sűrű a főként őslakosokból – ajmara és kecsua indiánokból – álló népesség, akik között a korlátozott munkalehetőségek miatt magas a szegények aránya. Az első ajmara elnök, Evo Morales 2006-os kormányra kerülését követően igyekezett szociális reformokkal javítani az elmaradott régiókban élő őslakosok helyzetén, ám ez hatalmas terhet rótt a központi költségvetésre, melyet zömmel a gazdag keleti tartományoknak kellett finanszírozniuk. A félholdban ezért felerősödött a különválás iránti vágy, így népszavazást kezdeményeztek a kérdésben. A sikeres népszavazás eredményét azonban Morales elnök egy tollvonással érvénytelenítette, amely az egyre erőszakosabb szeparatista csoportok megerősödéséhez vezetett.
Bolvia történelméről itt olvashat részletesebben.
Marosvölgyi Dóra
