Lemondott elnöki tanácsosi tisztségéről Eckstein-Kovács Péter

Lemondott az államelnöki hivatalban betöltött kisebbségügyi tanácsosi tisztségéről Eckstein-Kovács Péter. Az RMDSZ politikusa a verespataki bányanyitással kapcsolatos, Traian Băsescu elnökkel való véleménykülönbség miatt távozik tisztségéből. Eckstein nemrég Kelemen Hunorral is összekülönbözött a bányaterv miatt. Miután Eckstein aláírta a bányanyitást ellenző civil szervezetek petícióját, az RMDSZ elnöke ultimátumot adott neki: RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az alakulat elnökétől – ez esetben azonban „oda megy, ahová akar” – tette közzé a Krónika.

„Az államfővel már tárgyaltam erről, Traian Băsescu elfogadta lemondásom, amelyet hétfőn írásban is benyújtok az elnöki hivatalhoz” – mondta Eckstein. Hozzátette: lemondásának oka az, hogy a Verespatakra tervezett – ciántechnológiát használó – bányanyitás kapcsán nem egyezik véleménye az államelnökével: ő ellenzi a tervezetet, míg Băsescu támogatja azt. „Elnöki tanácsosként támogatnom kellene az államfő álláspontját, ez esetben azonban nem tehetem, így a legjobb megoldás az, hogy távozom tisztségemből” – magyarázta.

„Korábban is ismert volt az álláspontom a verespataki bánya kapcsán. Ez lelkiismereti kérdés. Emellett tiszteletben tartom a Traian Băsescu véleményét is. A bányaterv gazdasági vonatkozásai, illetve a bányavállalat és az állam között kötött szerződés újratárgyalásán kívül határozottan ellenzem a bányanyitást” – mondta.

Mint arról korábban beszámoltunk, Traian Băsescu az elmúlt időszakban többször a nemzeti bank aranytartaléka gyarapításának szükségességével indokolta a bányanyitást. Szerdán, Verespatakon tett látogatása alkalmával megismételte az elmúlt időszakban többször ismertetett álláspontját, miszerint a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerését célzó tervet mielőbb gyakorlatba kell ültetni, ehhez azonban először újra kell tárgyalni a román állam és a kanadai anyavállalat, a Gabriel Resources által kötött bányakoncessziós szerződést. Érvei szerint a bánya munkahelyeket teremtene a számos településen nyolcvanszázalékos munkanélküliséggel küzdő régióban.

A kisebbségügyi tanácsosi tisztséget betöltő Eckstein-Kovács Péter augusztus közepén aláírta 77 magyar civil szervezet nyilatkozatát, amely felszólította a kulturális és örökségvédelmi miniszteri tisztséget is betöltő politikust: vonja vissza a régészeti mentesítési bizonylatot, ellenkező esetben mondjon le miniszteri tisztségéről. 

A  petíció aláírása miatt Eckstein Kelemen Hunor művelődési és örökségvédelmi miniszterrel is vitába keveredett. Kelemen ultimátumot adott a ciántechnológiás beruházást hevesen ellenző Eckstein-Kovács Péternek: vagy RMDSZ-tagként viselkedik, vagy továbbra is elhatárolódik az alakulat elnökétől – ez esetben azonban „oda megy, ahová akar”.

„Eckstein-Kovács Péter politikai tőkét kovácsol magának, amihez felhasználja a civil szervezeteket. Nem azzal van baj, hogy nem osztja a véleményemet, hanem hogy elhatárolódott az RMDSZ elnökétől, emiatt el kell döntenie, hogy a szövetségen belül folytatja-e tovább a pályafutását” – szögezte le Kelemen, akinek kezdeményezésére született az a cselekvési terv, amelyben az RMGC vállalta, hogy 140 millió dollárral finanszírozza a romániai, ezen belül pedig a verespataki régészeti és építészeti örökség megmentését.

Eckstein erre úgy reagált: „Hosszabb ideje vagyok az RMDSZ-ben, mint Kelemen Hunor. Ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szeretem a ciánt, kirúghatnak az alakulatból, hát tegyék, de én önszántamból nem távozom”. Hozzátette: Verespatak kapcsán olyan témában fogalmazott meg személyes véleményt, amelyről az RMDSZ nem helyezkedett még hivatalos álláspontra.