Soha nem látott számok a német felsőoktatásban

Tavaly 440 000 elsőéves kezdte meg a tanulmányait Németországban, így jelenleg 2.2 millió egyetemi hallgató tanul a német felsőoktatási intézményekben – ez rekordnak számít. Az oktatási intézmények mégis tele vannak kérdéssel: fog-e minden leérettségizett helyet találni magának ebben az évben úgy, hogy még a sorkötelezettséget is eltörölték az idén? Ki tudja, akarja vagy köteles mindezt finanszírozni?

2010-ben összességében 442 600 új egyetemi hallgató kezdte meg a tanulmányait a német felsőoktatásban, négy százalékkal többen, mint 2009-ben. A legnagyobb növekedést Szászoroszág (13 százalékkal), Bajorország (9 százalékkal) és Észak-Rajna-Vesztfália (8 százalékkal) könyvelhette el.  

A szakirányokat tekintve pedig a műszaki tanulmányokat hallgatók száma növekedett a legnagyobb mértékben, létszámuk 2007 és 2010 között egyharmaddal emelkedett. Ezzel a műszaki tudományok tanulói beértek egy másik tudománycsoportot: most már ugyanannyian vannak, mint a nyelveket és kulturális tanulmányokat hallgató diákok.

Mitől függ a hallgatói létszám?

Sokak szerint nincs abban semmi meglepő, hogy tavaly ilyen sokan akartak továbbtanulni. Korábban több szakmai konferencia előre jelezte a közelgő rekordot, a meglepő talán mégis az, hogy sok politikus alábecsülte az elsőévesek hullámát. A „Felsőoktatási Csomag” (Hochschulpaket) eredeti terve szerint, amely politikai eszközökkel kívánta az egyetemi hallgatók létszámát növelni, az első időszakban, 2005-től 2010-ig bezáróan 92 000-rel nőtt volna az egyetemi hallgatói létszámkeret. Az eredeti terveket a valóság messze túlszárnyalta, 2010-ig bezáróan ugyanis 181 000 új hallgatói hellyel bővültek a felsőoktatási intézmények.

A hallgatók létszámát leginkább befolyásoló tényezők között szerepel többek között az, hogy a felsőoktatási intézmények mennyi érdeklődőt tudnak meggyőzni, és a tartományok hány hallgatóért hajlandóak fizetni. További fontos tényezők még, hogy az adott év korosztálya mennyire számít alacsony vagy magas létszámúnak, hogy mennyire sikerül a felsőoktatási intézményeknek külföldi hallgatókat Németországba vonzaniuk, hogy megemelik-e vagy eltörlik a tartományok az oktatási díjakat, illetve hogy hány évfolyam érettségizik abban az évben.

Mindezt fokozhatja még olyan események hatása, mint a sorkatonai szolgálat eltörlése, aminek eredményeképpen 2011-ben akár 59 000 új egyetemi hallgatóval kell a felsőoktatási intézményeknek számolniuk.

Nem egyforma a létszám keleten és nyugaton

A létszámbeli növekedés nem egyenletes az ország egykori két felén. Az egyetemi hallgatók erőteljes növekedése inkább a néhai nyugaton jellemző tendencia. Nem úgy, mint nyugaton, a keleti területek főiskoláin még oktatási helyek is maradtak szabadon. Szászország, Szászország-Anhalt, Mecklenburg-Vorpommern és Brandenburg tartományokban még csökkent is az elsőéves hallgatók létszáma. A statisztikusok úgy vélik, ezért nagyrészt a volt nyugati tartományokban az 1990-es újraegyesítést követő népességnövekedés a felelős. A tanulni vágyók sokszor különböző okokból nem akarják szülőhelyüket elhagyni, ez is oka az eltérő hallgatói létszámnak.

A frissen érettségizettek keletre csalogatásának céljából számos kampányt indítottak, amelyek egy része még sikeresnek is mondható, hiszen a különbségek ugyan még mindig jelen vannak, de az utóbbi években megnőtt a nyugaton született fiatalok létszáma a néhai kelet-németországi felsőoktatási intézményekben.

Ki fogja mindezt kifizetni?

Egyes szakértők úgy vélik, hogy 2011-ben akár 50 000 új egyetemi hallgató oktatásának költségei hiányozhatnak a felsőoktatási intézményekből, ami többek között akár újabb szeminárium-leépítésekkel járhat. A főiskolák és egyetemek a tartományoktól és a szövetségi költségvetéstől több mint 2 milliárd eurót kapnak arra, hogy a fiatal szakértők képzését finanszírozni tudják. Sokan úgy vélik, hogy amennyiben ezt az összeget nem emelik, a jövőben frissen érettségizetteknek további hallgatói létszámcsökkentési intézkedésekkel kell majd megküzdeniük.

„A tartományok egyre nagyobb nehézségekkel küzdenek abban, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, és a felsőoktatási intézmények finanszírozását megoldják” – véli Margret Wintermantel, a Főiskolák Konferenciájának elnöke. Nem győzi hangsúlyozni, hogy a tartományok és a szövetségi szint között még nagyobb együttműködésre van szükség az egyetemek és főiskolák finanszírozásában. Úgy tűnik, erre a szövetségi vezetés is egyre nyitottabb. Angela Merkel a tartományi miniszterelnökökkel folytatott megbeszélését követően megerősítette, hogy a sorkatonai szolgálat eltörlése következtében megnövekedett hallgatói létszámnövekedés finanszírozását a tartományok és a szövetségi köztársaság együttesen állják majd.