Felragyogott Horvátország napja

Štefan Füle bővítési biztos június 10-én délben az Európai Bizottság képviseletében bejelentette, hogy lezárták a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat. A Brüsszeltől kapott zöld jelzés Budapest számára is óriási eredménynek számít, hiszen néhány nappal a magyar uniós elnökségi időszak vége előtt teljesült a kormányzat egyik kiemelt célkitűzése, mely azt is biztosíthatja hazánk számára, hogy a kezdeti nehézségek, jelesül a médiatörvény körül kavart viharok ellenére sikerrel zárja az Európai Unió élén eltöltött féléves periódust.

A horvátok nagy utat tettek meg azóta, hogy 2005 októberében megkezdhették Brüsszellel a konkrét egyeztetéseket. A Bizottság tagjai mára úgy látják,  hogy ezalatt a majd hat év alatt Zágráb reformok sokaságát hajtotta végre, s az eredmények önmagukért beszélnek. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy olyan kényes témák mentén is meg tudtak állapodni, mint a hajógyárak privatizációja, a halászat, az igazságügyi reform, a korrupció elleni harc, a kisebbségek jogai vagy éppen a háborús menekültek visszatérése.

Ez utóbbiak ráadásul igen érzékenyen érintették déli szomszédunk társadalmának jelentős részét, hiszen Zágráb alig húsz éve kiáltotta ki függetlenségét, mely aktust követően véres háborút vívott azzal a szerbséggel, akik a mai napig Horvátország legnagyobb számú nemzeti kisebbségét adják.

José Manuel Barroso a Bizottság elnöke is gratulált a horvát népnek és a Jadranka Kosor vezette kabinet tagjainak, elismerve azt a tényt, hogy a délszláv állam a valaha volt legszigorúbb feltételek ellenére sem vérzett el. Ráadásul Horvátország Brüsszelbe vezető útján sokszor olyan nehézségekbe ütközött, melyek megoldásának kulcsát nemcsak Zágrábban kellett keresnünk. Horvátország gyors csatlakozását hátráltatták a szomszédokkal folytatott határviták, a gazdasági válság vagy éppen az Európai Unión belül tapasztalható úgynevezett bővítési fáradtság.

Mára szinte biztosnak mondható, hogy déli szomszédunk lesz a közösség 28. tagja. A csatlakozás dátumáig – mely valószínűsíthetően 2013. július elseje lesz – viszont még sok teendője van a zágrábi kormányzatnak, ugyanis az Európai Bizottság kinyilvánította azon szándékát, miszerint továbbra is szemmel kívánják tartani a 35 tárgyalási fejezetbe foglalt területeket, különleges figyelmet szentelve a végső stádiumban lezárt pontoknak.

Az égiek is a horvátok csatlakozása mellett vannak

Horvátország uniós csatlakozása mellett érvelt a múlt hétvégén oda látogató pápa is. A Szentatya zágrábi útja során nem felejtette el megemlíteni, hogy a horvát nemzet a kezdetektől fogva Európához tartozik. Az ország a maga kultúrájával, vallásával és történelmével szerves részét képezi az öreg kontinensnek, s egyben a nyugti világnak is.

Az egyházfő szavai ezúttal akár politikai szempontból is fontosak lehetnek, hiszen Horvátországban a csatlakozási szerződés aláírását követően 30 napon belül népszavazást kell tartani arról az uniós tagságról, melynek népszerűségi mutatói igen hullámzóak a délszláv államban, s már-már kiszámíthatatlanná váltak az utóbbi hónapokban. XVI. Benedek pápa elkötelezettsége pedig pozitív irányba is sodorhatja a voksok arányát abban az országban, ahol a lakosság közel 90 százaléka számít katolikusnak, de még a legszigorúbb becslések szerint is elmondható az emberek kétharmadáról, hogy rendszeres látogatója valamely keresztény egyházi épületnek.

Horvátország és a nyugati politikai elit

A nyugati politikai elit mindvégig elkötelezettnek látszott a horvátok csatlakozása mellett, hivatalosan még akkor is, mikor partikuláris nemzeti érdekek okán ez a gyakorlatban nem volt szembetűnő. Ennek legfőbb oka, hogy Nyugat-Európa vezető államai biztonságpolitikai kérdést csináltak Horvátország leendő uniós tagságából. Zágrábot ugyanis követendő példaként állították a balkáni térség országai elé, s így kívánták stabilizálni a kontinens egyik leginkább feszültségekkel terhelt régióját.

Mátraházi Tibor