Készül az erdélyi magyar épített örökség jegyzéke

Időszerű volna elkészíteni az erdélyi magyar épített örökség jegyzékét, állagvizsgálatokat kell végezni, majd meg kell szervezni az ingatlanok védelmét – jelentette ki Hegedüs Csilla, a kulturális és műemlékvédelmi minisztérium tanácsosa Sepsiszentgyörgyön, azon a tanácskozáson, melynek keretében a Székelyföld magyar építészeti örökségével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.

Mint mondta, az erdélyi örökségjegyzék nem csupán katalógusként, hanem felújítási prioritási listaként is fog működni. Hegedüs Csilla hangsúlyozta, az épített örökség megőrzése nem egyenlő a régi épületek restaurálásával, a munkának csak akkor van értelme, ha az ingatlanban valamilyen tevékenység is zajlik. Véleménye szerint a tulajdonosoknak kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk, de erre általában nincs lehetőségük. Hegedüs Csilla elmondta, korábban a kulturális minisztérium országos helyreállítási tervében 0,2 százalék jutott a magyar műemlékekre, ezt Kelemen Hunor miniszter vezetése alatt sikerült 26 százalékra „feltornázni”.

A tanácsos fontosnak tartja, hogy minél több székelyföldi cég szerezze meg a jogot a műemlékek helyreállítására, hogy az erre szánt pénz helyben maradjon, másrészt ők az erdélyi építészeti stílushoz is jobban értenek, mint az ország más régióiból érkező kivitelezők. A minisztériumi tanácsos ugyanakkor elmondta, a tárca dolgozik a kulturális örökségvédelmi törvénykönyv elkészítésén is: az eddigi jogszabályokkal ellentétben ez az erdélyi magyar építészeti örökség védelmében is segítséget nyújt majd. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke hangsúlyozta, az örökségvédelem akkor lehet igazán eredményes, ha a szakmabeliek javaslatát, akaratát a döntéshozók is felvállalják. – jelentette ki Hegedüs Csilla, a kulturális és műemlékvédelmi minisztérium tanácsosa Sepsiszentgyörgyön, azon a tanácskozáson, melynek keretében a Székelyföld magyar építészeti örökségével kapcsolatos kérdések kerültek terítékre.

Mint mondta, az erdélyi örökségjegyzék nem csupán katalógusként, hanem felújítási prioritási listaként is fog működni. Hegedüs Csilla hangsúlyozta, az épített örökség megőrzése nem egyenlő a régi épületek restaurálásával, a munkának csak akkor van értelme, ha az ingatlanban valamilyen tevékenység is zajlik. Véleménye szerint a tulajdonosoknak kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk, de erre általában nincs lehetőségük. Hegedüs Csilla elmondta, korábban a kulturális minisztérium országos helyreállítási tervében 0,2 százalék jutott a magyar műemlékekre, ezt Kelemen Hunor miniszter vezetése alatt sikerült 26 százalékra „feltornázni”.

A tanácsos fontosnak tartja, hogy minél több székelyföldi cég szerezze meg a jogot a műemlékek helyreállítására, hogy az erre szánt pénz helyben maradjon, másrészt ők az erdélyi építészeti stílushoz is jobban értenek, mint az ország más régióiból érkező kivitelezők. A minisztériumi tanácsos ugyanakkor elmondta, a tárca dolgozik a kulturális örökségvédelmi törvénykönyv elkészítésén is: az eddigi jogszabályokkal ellentétben ez az erdélyi magyar építészeti örökség védelmében is segítséget nyújt majd. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke hangsúlyozta, az örökségvédelem akkor lehet igazán eredményes, ha a szakmabeliek javaslatát, akaratát a döntéshozók is felvállalják.