Súlyos gondok Kárpátalján

Kárpátalján nincs tömeges érdeklődés a magyar állampolgárság egyszerűsített eljárással történő felvétele iránt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) így nem tervezi az igényléséhez kapcsolódó ügyintézés intézményes támogatását – jelentette ki szombaton Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szervezet választmányi ülésén.

A Nagydobronyban (Ungvári járás) tartott tanácskozáson elmondott helyzetértékelő beszédében Kovács Miklós kifejtette: a magyar kettős állampolgárság felvételével kapcsolatos érdeklődés súlypontja Erdélyre és a Vajdaságra jut, Kárpátalját a kérdésnek csak a „szele érinti”, ezért a KMKSZ nem tervezi a Romániában létrehozott demokrácia-központokhoz hasonló irodák beindítását. A KMKSZ elnöke azt is elmondta, hogy az általa irányított szervezet nem kapcsolódik be abba a vitába, amely az anyaországban van kibontakozóban a kettős állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog megadása körül. A KMKSZ nem forszírozza a szavazati jogot, mivel a kárpátaljai magyarság számaránya nem számottevő a kérdést illetően – tette hozzá, megjegyezve, hogy hasonló a szövetsége álláspontja az alkotmányozás kapcsán is.

Brenzovics László KMKSZ-alelnök a zavaros ukrajnai belpolitikai helyzetre utalva hangsúlyozta: olyan fokú a bizonytalanság, hogy veszélybe került majdnem minden, amit a kárpátaljai magyarság az elmúlt húsz évben felépített. Példaként említette az állami támogatástól megfosztott, az ellehetetlenülés határára jutott magyar egyházi líceumokat, amelyek már most is csak a külső támogatásoknak köszönhetően működnek. Hasonló a helyzet a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, amelynek ugyancsak hajszálon függött a léte, s most is csak azáltal jutott némi lélegzetvételhez, hogy az ukrán parlament bizonytalan időre elnapolta a magyar felsőoktatási intézményt is létében fenyegető új felsőoktatási törvénytervezetet – emlékeztetett, s rámutatott arra, hogy a magyar tannyelvű iskolarendszer meggyengülése folytán felgyorsult a kárpátaljai magyarság asszimilációja.