Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A balkáni országok problémái tömeges elvándorlásra késztetik a fiatal, tehetséges embereket, nélkülük azonban a térségnek esélye sincs megteremteni a jobb életkörülményeket és behozni a lemaradást Európa többi részével szemben. A népesség jelenleg a Balkán-szerte csökken és öregszik, és hacsak nem történik változás, borítékolható, hogy még többen fognak távozni.
A Balkánon elég nehézkes a demográfiai adatok mérése: a születések és a halálozások számán kívül nem állnak rendelkezésre további információk. Vegyünk egy példát: egy tehergépjármű vezetőnek, aki elhagyja Belgrádot, hogy munkát vállaljon Németországban, nem kell erről értesítenie a szerb hatóságokat.
A régió bonyolult történelme miatt ráadásul az itt élők milliói igényelhetnek útlevelet a szomszédos “anyaországoktól”. Ez a lehetőség különösen vonzó, ha az anyaország az Európai Unióhoz tartozik, mivel az uniós állampolgárság együtt jár az EU-ban történő munkavégzés jogával. Nem csoda hát, hogy a külföldön dolgozó, horvát útlevéllel rendelkezők ötöde Boszniából származik, és szinte minden nyugaton dolgozó moldovai lakos rendelkezik román okmányokkal. Mindez jelentősen megnehezíti, hogy “ki hová tartozik valójában”.
A rendelkezésre álló adatok alapján egyvalami mégis kristálytisztán látszik: az elvándorlás és az alacsony termékenységi ráta miatt minden balkáni ország népessége csökken. A múltban a számokat újra sikerült feltornázni a kivándorlási hullámok után, mivel sok nőnek hat vagy több gyermeke született. Ezzel szemben most keveseknek van egynél több. Szerbiában jövőre több nyugdíjas lehet, mint munkaképes korú ember.
Rövid távon a kormányok nem bánják a kivándorlást, mert ez csökkenti a munkanélküliséget és növeli a külföldről érkező átutalások mennyiségét. Vladimir Nikitovic szerb demográfus szerint azonban hosszú távon a következmények “katasztrofálisak” lehetnek.
A világon ebben a régióban az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta; a boszniai nőknek átlagosan 1,3, a horvátoknak pedig 1,4 gyermekük születik. Még a térség legfiatalabb népességével rendelkező Koszovóban (a medián életkor itt 29 év) is 2,0 a termékenységi ráta, ami egyrészt szintén évről évre csökken, másrészt már most a 2,1-es lélektani határ alatt van – ez kellene ugyanis ahhoz, hogy ne zsugorodjon a népesség.
A gyorsuló ütemű kivándorlás, az alacsony termékenységi ráta és a gyér bevándorlás kombinációja az elképzelhető legrosszabb eredményt hozza – mondja Kresimir Ivanda horvát demográfus. Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban is alacsony a születési arány, azonban sok munkavállalót vonzanak, míg például Lengyelországban a több mint egymillió itt letelepedett ukrán betöltötte a munkaerőpiaci űrt, amit az itteni kivándorlás hagyott maga után.
A probléma többtényezős:
- a nők sokszor azért félnek gyereket vállalni, mert nincs biztosíték arra, hogy az állásuk akkor is meglesz, amikor a szülési szabadság után visszamennek dolgozni;
- az olcsó repülőjegyek megkönnyítik a külföldi munkavállalást (legalábbis a koronavírus-járvány előtt ez mindenképp sokat nyomott a latban);
- továbbá rengetegen rövid távú vagy szezonális munkák miatt utaznak ki, ami szintén súlyosbítja az otthoni munkaerőhiányt.
Szakértők szerint összehangolt fellépést igényel az EU és a balkáni országok részéről, hogy anélkül elégítsék ki Nyugat-Európa szükségleteit, hogy az EU elszipkázná a régió országainak népességét.
Forrás: The Economist
