Még mindig bizonytalan a jövő évi ukrán gáztranzit

Az Északi-Áramlat 2 és a Török Áramlat gázvezetékek építése miatt növekszik az Ukrajnán keresztül futó gáztranzit megszűnésének kockázata. Oroszország a korábbi – jogos – követelések visszavonását köti feltételként a jövő évi hosszabbításhoz.

Moszkva abból indul ki, hogy Kijevvel a gáztranzit kérdéséről csakis  akkor lehet megállapodni, ha nem állnak fenn bírósági követelések – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.

„Oroszország  kifejtette álláspontját az EU-val és Ukrajnával Brüsszelben lefolytatott háromoldalú konzultáción. Egyebek között arról is szó van, hogy semmilyen bírósági követelés nem szerepelhet a napirenden, amikor megállapodásról beszélünk” – mondta.

A Pioneering Spirit, a világ legnagyobb emelő- és csőfektető hajója svéd felségvizeken, az Északi Áramlat-2 munkálatait végzi. Forrás: Nord Stream 2 / Axel Schmidt

Oroszország már korábban is azt a feltételt szabta Ukrajnának az új, 2020. január 1-től érvényes szerződés megkötéséhez, hogy a két fél kölcsönösen mondjon le az egymással szemben az európai bíróságokon támasztott követelésekről. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter a hétfői háromoldalú tárgyalásokat követően kijelentette,  hogy Moszkva egy olyan megoldáscsomagról szeretne megállapodni Kijevvel, amely magában foglalná a tranzit és a gázszállítás valamint a peres ügyek rendezését. Az ukrán Naftogaz állami gázvállalat elzárkózott ettől a megoldástól.

A TASZSZ orosz hírügynökség összefoglalója szerint a stockholmi döntőbíróság a Gazprom és a Naftogaz  vitájában 2017 decemberében és 2018 februárjában meghozott határozatában 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte az orosz vállalatot az ukrán Naftogaz számára – a döntések ellen azonban a Gazprom fellebbezést nyújtott be.

Miután hétfőn a brüsszeli háromoldalú egyeztetésen sem sikerült megegyezni az orosz földgáz ukrajnai szállításáról és tranzitjáról szóló, év végén lejáró megállapodás megújításának feltételeiről szóló tárgyaláson, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke csalódottságának adott hangot. Hangsúlyozta, hogy a szerződés alapelveit illetően előrelépésre számított, ehhez azonban nem volt meg a kellő politikai akarat, elsősorban az orosz fél részéről.

Beszámolója szerint egyelőre nincs egyezség sem a tervezett szerződés hosszáról, sem a szállítandó gáz mennyiségéről, sem pedig a tranzitdíjakról. Leszögezte ugyanakkor, hogy a megállapodásnak az európai uniós jogszabályokon kell alapulnia.

Moszkva korábban kifejezte készségét arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi megállapodás ideiglenes meghosszabbításával biztosítaná az európai fogyasztók ellátását. Kijev ugyanakkor hosszú távú, minél nagyobb mennyiségre vonatkozó szerződésben lenne érdekelt, még mielőtt elkészülne az ukrán tranzit jelentős részének kiváltására alkalmas Északi Áramlat-2 földgázvezeték és a Török Áramlat Európába vezető szála, a tranzitszállítás révén ugyanis az ország jelentős bevételekhez jut.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Jelenleg az EU-ba szállított orosz földgáz mintegy 40 százaléka Ukrajnán keresztül jut el a célországokba a fennálló tízéves szerződés alapján. Az ukrán állami gázvállalat 2015 óta egyáltalán nem vásárol orosz gázt, az európai reverzszállításokból elégíti ki szükségleteit.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »