A növekvő kínai befolyás biztonsági aggályokat vet fel Izraelben

Az izraeli biztonsági tisztviselők egyre inkább aggódnak Kína növekvő gazdasági szerepvállalása miatt országukban, különös tekintettel a nagy infrastrukturális projektekben való részvételre, valamint a legkorszerűbb technológiák megvásárlására.

A probléma két nagy kategóriára osztható:

Az első a stratégiai infrastruktúra Kína általi ellenőrzése és a kémkedés lehetősége. Sokak szerint a legjobb példa arra, hogy mi forog kockán, a Haifában működő új kereskedelmi-hajózási létesítmény. Ezt a Shanghai International Port Group irányítja, amely 2015-ben nyerte meg a tendert, és júniusban el is kezdett dolgozni a helyszínen.

Haifa Izrael legforgalmasabb kikötője és egyben legfőbb tengeri flottájának bázisa. Az izraeli tengeralattjárók, amelyek kapcsán széles körben beszámoltak arról, hogy képesek nukleáris rakéták indítására, itt állomásoznak. A kínai társasággal való együttműködést azonban soha nem vitatta meg a kabinet vagy a nemzetbiztonsági tanács.

Az aggodalom másik forrása a fegyvertechnológia átadása a kínaiaknak. Elmúltak már azok az idők, amikor Izrael katonai eszközöket adott volna el Kínának, lévén az amerikai panaszáradat után az ország 2005-ben beleegyezett, hogy leállítja a Kínába irányuló fegyvereladásokat.

Azonban az olyan kettős felhasználású technológiák körül, mint például a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonsági termékek, szürke zóna jött létre, amelyeket így fel lehet használni megfigyelési és hírszerzési célokra. Ez pedig aggasztja Izraelt és szövetségeseit. A biztonsági tisztviselők e kapcsán megjegyzik, hogy Kína Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, Izrael halálos ellenségéé. Az ázsiai óriás segített modernizálni az iráni fegyveres erőket, és nukleáris technológiát adott el nekik.

„A kínaiak mindig megpróbálnak hozzájutni a kettős felhasználású termékekhez” – mondják izraeli üzletemberek. A biztonsági tisztviselők pedig attól félnek, hogy ezek a termékek így vagy úgy, de megtalálják az utat Kínába.

Netanjahu hajtja az izraeli-kínai kapcsolatokat

Izrael Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolata virágzik Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányzása alatt. A kormányfő tavaly találkozott is Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ennek eredményeképpen 2018 első nyolc hónapjában Izrael 3,5 milliárd dollárnyi árut és szolgáltatást értékesített Kínába, 63 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest. Netanjahu elmondása szerint Kína teszi ki a beruházások egyharmadát Izrael lenyűgöző technológiai szektorában.

A miniszterelnök október 24-én Jeruzsálemben, egy „innovációs csúcstalálkozó” keretében fogadja Vang Csi-san kínai alelnököt, aki egy kínai befektetőkből álló delegáció élén érkezik az országba. Vangot Kína legismertebb e-kereskedelmi iparmágnása, Jack Ma is elkíséri.

Az izraeli felügyelet nem elég

A Kínával folytatott kereskedelem Izrael általi ellenőrzése nem tud lépést tartani az áruforgalom és a technológia fejlődésének ütemével. Izraeli üzletemberek elmondása szerint bár elméletileg különleges kiviteli engedélyek szükségesek a kettős felhasználású technológiák értékesítéséhez, rengeteg kiskapu van ezek kijátszására.

A kereskedelmi kapcsolatok fellendítésére irányuló buzgóságában Netanjahu kialakított egy olyan kormányhivatalt, amely elvileg szabályozza a Kínával kötött üzleteket, azonban „nincs komoly mechanizmus annak biztosítására, hogy ne adjunk el nekik kulcsfontosságú gazdasági eszközöket vagy értékes technológiai tudást” – fogalmazott a téma kapcsán Efraim Halevy, a Moszad izraeli titkosszolgálat egykori vezetője.

Az ellenőrzés hiányában az izraeli cégek gyakran a maguk szakállára vizsgálódnak. „Az izraeli vállalatok végső soron szeretnének mind Kínával, mind a Nyugattal együttműködni” – mondta egy izraeli üzletember, akinek közel két évtizedes tapasztalata van a csúcstechnológiai termékek eladásában a kínaiaknak. „Ez azt jelenti, hogy magunkat kell szabályoznunk, és meg kell tanulnunk, hogy hogyan mondjunk nemet a kínaiaknak, amikor egyes termékeket meg akarnak vásárolni, vagy esetleg be akarnak fektetni Izraelben” – fejtette ki.

Nem meglepő, hogy a biztonsági tisztviselők nem elégedettek ezzel a felállással.

Forrás: The Economist