Az USA rengeteg munkahelyet veszít, ha kilép a klímaegyezményből

Az Amerikai Egyesült Államok saját magát lőné lábon, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből, mivel így Kína, India és Európa fog lecsapni a legjobb munkahelyekre az energiaszektorban – mondta Erik Solheim, az ENSZ Környezetvédelmi vezetője.

Donald Trump amerikai elnök várhatóan a jövő hét elején tesz bejelentést az egyezménnyel kapcsolatban, hiszen kampányának egyik fontos pontja volt a párizsi megállapodásból való kihátrálás, amit ígérete szerint hivatalának első 100 napjában akart véghez vinni.

„Semmi kétség nincs afelől, hogy merre tart a jövő, és a magánszektorban ezt az összes vállalat a megértette” – nyilatkozta Solheim Genfben. „A jövő zöld.”

„Nyilvánvaló, ha nem támogatod a párizsi egyezményt, akkor veszítesz rajta. És a fő vesztesek persze maguk az amerikai emberek lesznek, mivel az összes új érdekes és lenyűgöző zöld munkahely Kínában és a világ többi részében relizálódik, ahol hatalmas mértékben fektetnek ebbe.”

A világ már elhaladt az „olajcsúcs” korszaka mellett, mondta a norvégiai születésű Solheim, és nagyon hamar megérkezünk a nap- és szélenergia korába.

2015-ben közel 200 ország egyezett bele a párizsi megállapodásba, aminek célja a bolygó felmelegedésének korlátozása, amit a széndioxid és egyéb fosszilis tüzelőanyagok által kibocsátott gázok csökkentésével akarnak elérni.

„A szélmérnök valószínűleg a legígéretesebb munkalehetőség most az USA-ban” – mondta Solheim, hozzátéve, hogy Kína és India olyan gyorsan csökkenti a napenergia árát, hogy a kőszén már nem versenyképes többé.

Solheim következő célpontja az óceánok műanyagszennyezettsége, aminek a tömege 2050-re várhatóan megegyezik a vízben élő halakéval. Azonban a tudomány segítségével, az állampolgárok mozgósításával, piaci szabályozással, és az üzlet óriási erejével, az ilyen hatalmas problémák is megoldhatók – mondta.

A zöld forradalmat olyan ikonikus vállalatok vezetik, mint a Google, a Walmart, a Microsoft, az Apple vagy a Facebook, ezért a lendület nem is Washingtontól függ. Így, ha Amerika visszatáncolna a megállapodásból, a következmények kisebbek lennének, mint ahogy azt az emberek gondolják.

A politikai vezetés átkerül az Európai Unióba, Kínába és Indiába, az ENSZ pedig már megkezdte velük a tárgyalásokat az anyagi finanszírozásról, amit az USA visszalépésének esetén át kell rendezni.

„Mindenképpen szeretnénk kérni a szenátust és a kongresszust, hogy tartsanak meg annyi amerikai hozzájárulást az ENSZ és az éghajlati munka számára, amennyi lehetséges. Ha ők drasztikusan csökkentik, akkor természetesen megkérnénk másokat, hogy lépjenek előre, és biztosítsanak több pénzt” – mondta Solheim.

Azonban az ENSZ-nek is hatékonyabban kell működnie.

„Nem csak rossz oldala van a vizsgálódásoknak. Örömmel dolgozunk együtt a Trump adminisztrációval annak érdekében, hogy az ENSZ még hatékonyabb legyen. És ha lecsökkentik a támogatásokat – amit természetesen nem szeretnénk -,  mi majd jobban beosztjuk erőforrásainkat.”

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »