A LEGO-sztori: családi vállalkozásból milliárdos üzlet

A LEGO története egy dán asztalos, Ole Kirk Christiansen álmával kezdődött, akinek az volt a célja, hogy a játékon keresztül ösztönözze a gyermekek fantáziáját és kreativitását. 2024-ből visszatekintve kijelenthetjük, hogy sikerrel járt: mára világszerte sok-sok gyermek polcán megtalálhatók az ikonikus kockák. 

Ole Kirk Christiansen még 1932-ben kezdett el fajátékokat gyártani, maga a LEGO nevet pedig 1934-től viseli a vállalat, de a ma ismert LEGO elemek elődei csak 1949-től vannak velünk. Ekkor kezdett el műanyag, egymásba építhető kockákat gyártani a cég, amit egy angol játékgyártó cég hasonló megoldása inspirált.

1954-ben a játékelemek között megjelentek az ajtók és ablakok, majd 1958-ban továbbfejlesztették a designt a sokoldalúbb felhasználhatóság érdekében. Innen pedig már nem volt megállás, a cég 1960-ban befejezte a fajátékok gyártását, és megkezdte a nemzetközi terjeszkedést Hollandiában és Finnországban, egy évvel később pedig már az Egyesült Államokban is megjelentek a LEGO játékok, amikhez immár kerekeket is gyártottak – azaz jöhettek az autók, motorok, traktorok és egyéb guruló kedvencek.

Az 1960-as évek közepére a LEGO-t több mint 40 országban értékesítették, és az 1990-es évekre a vállalat a világ egyik legnagyobb játékgyártója lett. A nagysággal azonban egy idő után jöttek a problémák is.

Csődközelben

Az 1990-es évek közepén a videójátékok térhódításával párhuzamosan a fizikai játékok piaca – és így a LEGO eladásai is – csökkeni kezdett. A LEGO ennek hatására elkezdett elmozdulni hagyományos tevékenységétől, például három vidámparkot nyitottak Angliában, az Egyesült Államokban és Németországban, illetve a fejlesztésekre is sok pénz költöttek: változatosabb téglákat akartak gyártani.

2003-ban már a filmgyártásba is belekóstoltak, ekkor jelent meg az első egész estés LEGO mozi, a Bionicle, mely 2004-ben folytatást is kapott.

Mint utóbb kiderült, a LEGO termékpaletta szélesítése önmagában nem volt rossz ötlet, de 2003-ban már 800 millió dollár adóssággal rendelkezett a vállalat, amihez 2004-ben 225 millió dollár veszteséget is termelt. Egyértelműen változásra volt szükség.

Tízszeres árbevétel

Az eddig családi vállalkozásként működő LEGO ekkor döntött úgy, hogy külsős vezérigazgatót bíznak meg a dolgok jó irányba állításával, így Jorgen Vig Knudstorp lett a cég vezére. Innentől kezdve a LEGO árbevétele és profitja kilőtt az egekbe: a 2004-es 225 millió dolláros veszteség utáni évben máris nyereséges volt a vállalat, 2023-ban pedig 1,76 milliárd euró profitot termelt a LEGO.

A változás nagyságrendját talán még jobban mutatja az árbevétel növelkedése: míg 2004-ben 6,3 millió dán korona árbevételt ér el a cég, ez az adat 2013-ban már 25,3 millió dán korona volt, a 2023-as évet pedig 65,9 milliós árbevétellel zárták. Két évtized alatt több mint tízszeres növekedés.

Hogy ez miből jött össze? Egyrészt a Lego nagyon jól alkalmazkodott a digitalizáció jelentette kihívásokhoz, saját játékokkal betört a videójátékok piacára is, másrészt pedig rendkívül sikeres együttműködéseket kötött film-és játékstúdiókkal.

Captain Rex™ Y-Wing™ Microfighter készlet. Kép forrása: https://lego.bravostore.hu/

Az egyik ilyen a Star Wars birodalomhoz történő kapcsolódás, melyhez mára egész LEGO Star Wars kollekció épült fel, de 2012-től már a Marvellel is együtt dolgozik a cég, és ide sorolhatóak a Harry Potter könyvek és filmek alapján készült szettek vagy a Sony Playstation exkluzív Horizon Forbidden West hosszúnyakúja is, melyet már szintén megépíthetünk LEGO kockákból.

A LEGO tehát az utóbbi két évtizedben bebetonozta magát mind a fizikai, mind a digitális világban, a cég 2015 óta minden évben legalább 1 milliárd euró profitot termelt. Mindezt ráadásul egészen magas, 20-24%-os nettó profitszint mellett, így jó darabig biztosan nem kell azon aggódni, hogy nem lesznek új, LEGO-ból megépíthető kedvenceink.