Minden akadály elhárult, megalakulhat az új német kormány

A német Zöldek tagságának többsége megszavazta a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kötött koalíciós szerződést, így elhárult az utolsó akadály Németország következő szövetségi kormányának megalakítása előtt – jelentették be hétfőn Berlinben.

A mintegy 120 ezer tagot számláló Zöldeknél az érvényesen voksoló 71 150 párttag 86 százaléka szavazott a koalíciós szerződés elfogadására.

A november 26-án kezdődött és hétfőn 13 órakor véget ért digitális pártszavazást heves viták kísérték. A koalíciós szerződést főleg a párt bal szárnya bírálta; szerintük a klímavédelemtől a menedékkérők társadalmi beilleszkedésének támogatásáig egy sor ügyben nem sikerült elég eredményt kiharcolni a leendő koalíciós partnereknél.

A párt vezetése azt emelte ki, hogy a megállapodás mindenkinek, így a Zöldeknek is vállalható kompromisszum. A szerződés lehetőséget kínál „három nagyon különböző pártnak, hogy kölcsönös bizalommal együttműködjön, és végre valóban megbirkózzon korunk kihívásaival, például az éghajlati válsággal, de a gyermekszegénységgel is” – mondta hétfői nyilatkozatában Ricarda Lang alelnök.

A leendő koalícióban a Zöldek fogadták el a legalacsonyabb támogatottsággal a közös kormányzást megalapozó szerződést. A szociáldemokraták szombaton Berlinben rendkívüli pártkongresszuson döntöttek, a küldöttek 98,8 százaléka támogatta a szerződést. Olaf Scholz kancellárjelölt a szavazás előtti vitában azt emelte ki, hogy mindhárom párt „haladó” szellemiséget képvisel, és ez megfelelő alap az együttműködésre.

Az FDP vasárnap, rendkívüli online kongresszuson döntött; a küldöttek 92,24 százalékos támogatottsággal fogadták el a dokumentumot. Christian Lindner pártelnök a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a következő német kormány „a politikai közép” kormánya lesz, amely centrista politikája révén „nem balra tolja az országot, hanem előre mozdítja”. Erre éppen az FDP kormányzati szerepvállalása a garancia – mondta a jobbközép irányultságú liberális párt vezetője.

Már szerdán új kancellárja lesz Németországnak

A kormányalakítás utolsó előtti állomásaként kedden Berlinben hivatalosan is aláírják a koalíciós szerződést, szerdán pedig a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak az SPD-s Olaf Scholzot, míg Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök kinevezi a Scholz-kormány minisztereit.

• Az SPD a kancellári hivatal mellé hat tárcát kap: az egészségügyi minisztériumot, az újonnan felállítandó építésügyi minisztériumot, a munka- és szociális ügyekért felelős tárcát, a belügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot és a nemzetközi gazdasági fejlesztési együttműködésért felelős tárcát. A miniszterjelölteket hétfőn mutatták be. A koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta a német közvélemény, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter. A tárcát Karl Lauterbach kapja, aki nemcsak az ország egyik legnépszerűbb politikusa, hanem az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértője is.
• A Zöldeké a külügyminisztérium, a környezetvédelmi, természetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyeket felügyelő minisztérium, az élelmezési és mezőgazdasági tárca, valamint a kormányzati szerkezet egy további új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként is emlegetett gazdasági és klímavédelmi ügyekért felelős tárca. Emellett a baloldali irányultságú ökopárt töltheti be a kulturális és médiaügyi államminiszteri pozíciót is.
• Az FDP kapja a pénzügyminisztériumot, az oktatási és tudományos kutatási tárcát, az igazságügyi, valamint a közlekedési és a digitális infrastruktúrával foglalkozó minisztériumot.

Mit tartalmaz a koalíciós szerződés?

A koalíció által fontosnak tartott ügyek rangsorát jelzi, hogy a 177 oldalas szerződés leggyakrabban előforduló kifejezései közé tartozik az „éghajlat” értelemben használt klíma, amely különböző összetételekben 198-szor szerepel a szövegben. A digitalizálás 63-szor, a demokrácia 47-szer, a jogállam 29-szer, a migráció 23-szor, a bevándorlás pedig 12-szer fordul elő.

A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról. A kormány legelső intézkedései között 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel a koalíciós pártok számításai szerint tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.

Ugyanakkor a koalíciós pártok az állami beruházások jelentékeny bővítésével együtt is elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

Emellett többek között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését, és kiterjesztik az ártalomcsökkentő programokat.

Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A törekvések középpontjában továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett és ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a szerződésben rögzítették, hogy el kell indítani egy „hazatelepítési offenzívát”, amelynek célja elsősorban az elutasított menedékkérők közül a bűnözők és más veszélyes személyek kitoloncolásának előmozdítása.

Forrás: MTI