Brexit: haladás helyett fenyegetőzés

Bár az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, 2020. december 31-én pedig az átállásra biztosított átmeneti időszak is lejárt, valójában még mindig nem zajlott le teljesen a válás, a felek mind a tengeri, mind a szárazföldi határokon tovább vitatkoznak.  

Továbbra sem sikerült érdemi haladást elérni London és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll ügyében – közölte pénteken David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára.

Frost a két fél tárgyalóküldöttségei által egész héten folytatott egyeztetéssorozat után, péntek este videókapcsolaton beszélt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjával, a Brexit-megállapodás ellenőrzésére alakult vegyesbizottság társelnökével.

Ezután kiadott nyilatkozatában a brit államtitkár leszögezte, hogy London és az EU között továbbra is jelentősek a nézetkülönbségek, és számos területen meglehetősen korlátozott előrelépést sikerült csak elérni. Frost hozzátette: a tárgyalások folytatódnak, de a brit kormány változatlan álláspontja az, hogy ha nem sikerül megoldást lelni a problémára, akkor teljesülnek a feltételek az észak-írországi protokoll 16. cikkelyének aktiválására.

A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát. Számos nyilatkozat szerint azonban ha London megteszi ezt a lépést, az teljes körű kereskedelmi háborúhoz is vezethet Nagy-Britannia és az Európai Unió között. Simon Coveney ír külügyminiszter nemrégiben egyenes utalást tett arra, hogy az EU akár a Brexit-megállapodásban foglalt, Nagy-Britanniával kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodást is felmondhatja.

Határ, nem határ

Nagy-Britannia és az Európai Unió között egyre élesebb viszály parázslik az észak-írországi protokoll ügyében. A protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai határposztokat létesíteni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

London és az észak-írországi britpárti protestáns pártok azonban hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
Frost már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy ha nincs előrelépés a protokoll átalakítására tett brit követelések ügyében, London aktiválhatja a 16. cikkelyt.

A tengeri határokon sem jobb a helyzet, a francia halászokat ugyanis az Egyesült Királyság megpróbálja kiszorítani területi vizeikről. Az, hogy ezt megtehetik-e és hová vezet ez a hozzáállás, a Brexit-szappanopera másik olyan kérdése, amelyre hat év alatt sem sikerült megfelelő megoldást találni.

A francia kormány tengerészeti ügyekért felelős minisztere két hete már arról beszélt, hogy nem minden halászhajónak sikerül engedélyt szerezniük a további működésre, így az előzetes becslések szerint 40-60 millió eurós kártérítés kifizetésével számol a kormány azon halászok számára, akik nem fognak tudni ezentúl a Jersey körüli vizekre kihajózni. Az összeget Párizs a Brexit következményeinek kompenzálására szánt európai alapból kívánja finanszírozni.

Forrás: MTI / Kitekintő

Hozzászólások ()

Friss hírek

Mások isszák meg az amerikai-kínai technológiai harc levét

Egyetlen termék sem játszott akkora szerepet a világgazdaság és a katonai erőviszonyok alakításában, mint a félvezetők. Ennek ellenére az 556 milliárd dolláros iparág évekig nem sok figyelmet kapott a washingtoni, tokiói és más fejlett világbeli fővárosok kormányaitól. Az utóbbi időben a chipek az Egyesült Államok és Kína közötti verseny egyik fő csataterévé váltak, a harcnak azonban számos más ország és nagyvállalat is a kárát látja.

Read More »