Ukrajna a NATO-tól vár segítséget

Ukrajna a NATO-tagországok külügyminisztereinek rigai találkozóján azt kérte a szövetségesektől, hogy készítsenek elő gazdasági szankciókat Oroszország ellen, továbbá erősítsék meg a katonai együttműködést Kijevvel.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán, a tanácskozás második napjára érkezve azt mondta a jelenlévő újságíróknak: „felszólítjuk a szövetségeseket, hogy vegyenek részt egy elrettentő intézkedéscsomag kidolgozásában”.

„Bízunk abban, hogy ha közösen lépünk fel, képesek leszünk meghátrálásra kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és elriasztani attól, hogy a legrosszabb döntést hozza meg, azaz hadműveletet indítson Ukrajna ellen” – hangsúlyozta Kuleba.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a külügyminiszteri tanácskozás előtt kifejtette, hogy az orosz csapatösszevonás az ukrán határon „aggasztó, indokolatlan, és megmagyarázhatatlan.” „Nagy ára lesz annak, ha Oroszország ismét erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen” – tette hozzá.

A találkozó második napját megnyitó beszédében a NATO-főtitkár hangsúlyozta: a szövetségesek továbbra is határozottan támogatják Ukrajna és Georgia (a volt Grúzia) területi integritását és szuverenitását. A NATO elkötelezett, hogy politikai és gyakorlati támogatást nyújtson e két államnak – szögezte le Stoltenberg.

Putyin a NATO keleti bővítése ellen szólalt fel

Oroszország a partnereivel együtt ezután is tartja magát ahhoz, hogy megengedhetetlen a NATO keleti bővítése, ami ellen jogi garanciákra van szükség – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában.

Putyin az orosz diplomácia kiemelt feladatának nevezte, hogy megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat vívjon ki Oroszország számára. Mint mondta, Moszkva tárgyszerű párbeszédet javasol ebben a témában.

„Az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel folytatott párbeszéd során ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy konkrét megállapodásokat dolgozzunk ki, amelyek kizárják a NATO további keleti előrenyomulását és a bennünket fenyegető fegyverrendszerek telepítését az Oroszországi Föderáció területének közvetlen közelében” – mondta az elnök.

„Pontos jogi garanciákra van szükségünk, mert nyugati kollégáink nem teljesítették szóbeli kötelezettségvállalásaikat. Mindenki tud azokról a szóban adott biztosítékokról, amelyek szerint a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni. De ennek az ellenkezője történt. A jogos orosz biztonsági aggályokat lényegében figyelmen kívül hagyták, és most is figyelmen kívül hagyják őket” – tette hozzá.

Az orosz vezető nehezményezte, hogy a NATO katonai infrastruktúrája megközelítette Oroszország határait. „Ez számunkra több, mint komoly. Ebben a helyzetben mi is megtesszük a megfelelő haditechnikai lépéseket” – fogalmazott.

Putyin szerint Oroszország senkit sem fenyeget, és Moszkvát ezzel vádolni, rá hárítani a felelősséget a kialakult helyzetért „minimum felelőtlenség”. Kifejezte amiatti aggodalmát, hogy a nemzetközi közösség képtelen összefogni a fontos problémák megoldására, és hogy az ország néhány „partnere” megpróbálja feltartóztatni a fejlődését, szankciós nyomást gyakorolva és feszültséget keltve a határai mentén.

Forrás: MTI