Boris Johnson szerint sorsfordító az új klímaegyezmény

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a glasgow-i klímaértekezleten elért megállapodás sorsfordító jelentőségű, mégpedig elsősorban azért, mert véget vet a szénből nyert energia termelésének és felhasználásának.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) a résztvevő 197 ország küldöttei szombat éjjel, csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a kitűzött határidőnél egy nappal később új globális klímaegyezményt fogadtak el.

Johnson a Downing Streeten tartott vasárnap esti sajtóértekezletén kiemelte: a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viselő megállapodás az első olyan globális környezetvédelmi intézkedési terv, amelyben konkrétan szerepel, hogy az energiatermelésben csökkenteni kell a szén használatát.

A skóciai nagyvárosban elért megállapodás tartalmát tekintve nem fér kétség ahhoz, hogy az egyezmény a szénből nyert energia felhasználásának végét jelenti, és ez fantasztikus vívmány – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson kiemelte azt is, hogy a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány nem egészen egyharmad volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.

Mindemellett 130 ország csatlakozott ahhoz az egyezményhez, amelynek célja a globális erdőpusztítás folyamatának megállítása és visszafordítása. Ezekben az országokban van a világ erdőségeinek több mint 90 százaléka – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Johnson ugyanakkor kijelentette, hogy örömébe csalódottság is vegyül, hiszen egyes országok ellenállása miatt nem sikerült olyan ambiciózus megszövegezésű egyezményt elérni, amilyet eredetileg terveztek. Mint fogalmazott, a diplomácia természete már csak olyan, hogy lehet lobbizni, lehet könyörögni, lehet biztatni, de “szuverén országokat nem tudunk rákényszeríteni olyasmire, amit nem akarnak megtenni”.

Az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került. Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén – és általában a fosszilis üzemanyagok – termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

Számos ország – főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget – súlyos fenntartásaiknak adtak hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, a szombat éjjeli záróülésen könnyek közt kért elnézést a utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt.

Sharma a Downing Streeten tartott vasárnap esti sajtóértekezleten kijelentette: érzelmei azért mutatkoztak meg ennyire markánsan, mert nagyon sokan hónapokon át dolgoztak a megállapodás eléréséért, és a COP26-értekezlet szombati, utolsó munkanapjának végén “volt egy feszültséggel teli óra, amikor úgy tűnt, hogy az egész egyezmény veszélybe került”.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Instagram

Friss hírek

Különmegbízottat nevezett ki a Nyugat-Balkánra Boris Johnson

Boris Johnson brit miniszterelnök kinevezett egy nyugat-balkáni ügyekért felelős különmegbízottat annak jeléül, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régió stabilitása és prosperitása iránt. A nyugat-balkáni politikai helyzetet a NATO külügyminisztereinek rigai találkozóján, valamint a G7 külügyminiszterek liverpooli találkozóján is megvitatják majd.

Read More »

Leave a Reply