Magyarország önmagában nem bír a klímaváltozással

A klímaváltozás sebessége jelenleg lényegesen nagyobb, mint eddig bármikor, legfőbb kiváltó oka pedig az ember – hangsúlyozta Áder János államfő szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körüljárni, mint például a vízválság vagy a közlekedés – mondta Áder János.

A köztársasági elnök kiemelte: 160 cég fog kiállítani, és mutatja be, hogy az egyes problémákra milyen megoldást kínál. Az expo egy másik kiállításán információs standok, úgynevezett szigetek lesznek, amelyek interaktív módon a ránk leselkedő veszélyekre figyelmeztetnek.

Áder János elmondta, hogy a tinédzsereket játékos formában kívánják megszólítani, egy az elvarázsolt kastélyhoz, a Csodák Palotájához és a szabadulószobához hasonló programmal. A klímaváltozás legfőbb kiváltó oka az ember – hangsúlyozta. E mögött egyrészt a Föld népességének növekedése áll, de az is, hogy az energiafogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a népesség.

Magyarország törvénybe foglalta, hogy 2050-re klímasemleges lesz, vagyis csak annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a természet képes semlegesíteni – ismertette. A cél globálisan is ez lenne, de hat évvel a párizsi klímamegállapodás elfogadása után mégis rosszabb a helyzet, mint az elfogadáskor volt.

Globális átlaghőmérséklet-változás az 1850-1900 közötti időszak átlaga felett. Forrás: MTVA

Ennek okát Áder János abban látta, hogy a légi közlekedést és a tengeri hajózást a megegyezés nem érintette, és abban is, hogy az országok akkor ötéves haladékot adtak maguknak a cselekvésre. Megjegyezte: a járványhelyzet alatti csökkenés csak átmeneti volt.

Áder János hangsúlyozta, hogy a cél elérése érdekében globális megoldásra van szükség, Magyarország vagy akár Európa önmagában nem tudja a problémát orvosolni. Ha ugyanis Európa nullára csökkentené a kibocsátását, miközben Kína és India újabb szénerőműveket nyitna meg, akkor semmilyen változás nem lenne.

A klímaváltozás következménye például az egyre szélsőségesebb időjárás – ismertette, megjegyezve: Magyarországon még tizenöt éve sem lehetett hallani tornádóról vagy szupercelláról. A gleccserek olvadása már elképesztő mértékű tengerszint-emelkedést eredményezhet, ami például Hollandiát vagy Londont is veszélyeztetheti.

Jelentős veszélyt hordoz a permafroszt, az örök fagy birodalmának olvadása is – hangsúlyozta -, a Föld hőmérsékletének egyfokos emelkedése után ugyanis ezekből annyi metán szabadulna fel, mint amennyi a világ összes országának teljes kibocsátása öt év alatt.

Az államfő arra is rámutatott, hogy jórészt megvan a technológiai tudás a felmelegedés megállításához, de a politikai akarat „időnként ellustul”, a fosszilis energiaipar pedig ellenérdekelt. A technológiai és szemléletváltásnak ezért olyan folyamatnak kell lennie, ami a lehető legkevesebb társadalmi konfliktussal jár – mondta. A gazdasági növekedés és a kibocsátáscsökkentés azonban összeegyeztethető.

Ahogy arról az államfő beszámolt, Magyarország azon 21 ország között van a világon, amely úgy tudta növelni gazdasága teljesítményét, hogy közben kevesebb káros anyagot hozott létre. Ismertette azt is, hogy az ország 2030-ra az áram 90 százalékát már kibocsátásmentesen fogja előállítani.

Forrás: MTI