Draghi szerint új erőre kaptak a G20-ak

Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.

Draghi sikeresnek értékelte a világ tizenkilenc legfejlettebb országa, illetve az EU állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját. Megjegyezte, hogy egyáltalán nem volt könnyű megállapodásra jutni. Sajtóforrások szerint a delegációk az utolsó percekig dolgoztak a húszoldalas zárónyilatkozat végleges formáján.

Az olasz kormányfő úgy vélte, hogy az utóbbi években kevéssé aktív G20-csoport hozzáállása hirtelen megváltozott, „mintha a pandémia, a klímaválság, valamint az általuk okozott társadalmi egyenlőtlenségek hatására tudatosodott volna bennük, hogy a korszakváltó kihívásokkal nem lehet egyedül szembeszállni”.

https://www.instagram.com/p/CVqDnOqonEt/

Draghi eredménynek nevezte, hogy az országok elfogadták azt a tudományos megállapítást, miszerint az évszázad feléig 1,5 Celsius-fokra kell korlátozni a globális hőmérséklet-emelkedést, és hangsúlyozták a szénsemlegesség melletti elkötelezettségüket. Elemzők figyelmeztettek arra, hogy annak pontos dátuma kimaradt a zárónyilatkozatból, de a miniszterelnök kiemelte, hogy az évszázad közepére való általános utalás „konkrétabb bármilyen korábbi dokumentumban szereplő időpontnál”. Hozzátette, hogy a szén-dioxid-kibocsátás felszámolását 2050-re akarják elérni, de nem hiszi, hogy ez sikerülni fog. Kiemelte, hogy a világ vezető országai évi százmilliárd dolláros támogatásról egyeztek meg, amivel a fejlődő országok klímapolitikáját segítik.

Mario Draghi azt mondta, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs nem váltotta be ígéreteit, mivel azóta a szén-dioxid-kibocsátás mértéke nőtt, főleg a Covid-19-járvány első hullámai után bekövetkezett termelési növekedés következtében.

A kormányfő kifejtette, hogy Kína részéről nagyobb ellenállást várt, de Peking és Moszkva is elfogadta a 1,5 Celsius fokos határt, ami „nagy erőfeszítéseket követel”. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy Kína gyártja a világ acéltermelésének majdnem a felét, mégpedig szénenergia felhasználásával.

Hangoztatta, hogy a G20-akat mostantól ismét közös ambíciók vezetik. „A fiatalok és az aktivisták cselekvésre buzdítanak, és ez a csúcstalálkozó tartalmas volt” – fogalmazott Draghi Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista korábbi kijelentéseire utalva, aki szeptember végén Milánóban azt mondta, hogy a politikusok tettek helyett csak szónokolnak.

Egyéb ügyek

Mario Draghi a csúcstalálkozó eredményei között említette a globális minimumadó bevezetéséről szóló megállapodást. Jelentősnek tartotta, hogy a csúcstalálkozón külön szekciót szenteltek az állami és a magánszektor közötti együttműködésnek, hangoztatva, hogy „így lehet finanszírozni a klímaváltozás megfékezését”. Emellett sikernek tartotta az Egyesült Államok és az EU közötti acél- és alumíniumtermékek vámkötelességének enyhítéséről született megállapodást.

A globális járványintézkedések között kiemelte a Kereskedelmi Világszervezet és az Európai Bizottság között induló együttműködést a fejlődő országokban tervezett vakcina-gyártásról.

Draghi egyúttal átadta a stafétát a G20 következő elnökének, Indonéziának, s sok sikert kívánt a Glasgow-ban kezdődő ENSZ-klímacsúcs résztvevőinek, mondván „még sok a teendő”.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »