Oroszország már szinte saját részének tekinti Fehéroroszországot

Katonai fenyegetéssel, valamint politikai és gazdasági nyomásgyakorlással a Nyugat kikényszerítette, hogy Moszkva és Minszk ellenlépéséket tegyen, amelyek egyike a Szövetségi Állam új katonai doktrínájának kidolgozása – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz és a fehérorosz védelmi tárca vezetői kollégiumának szerdai moszkvai együttes ülésén.

Sojgu szerint az új orosz-fehérorosz katonai doktrínát a tervek szerint hamarosan, a Szövetségi Állam legfelsőbb államtanácsának következő ülésén fogják elfogadni. A tárcavezető közölte, hogy a két ország védelmi minisztériuma a kétoldalú katonai együttműködést a stratégiai partnerség ötéves programjának alapján tervezi. Ennek keretében egyebek között kibővül a csapatok, valamint a parancsnoki és irányító szervek kiképzése.

Sojgu szerint az Oroszország és Fehéroroszország között a katonai együttműködés terén elért eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy “a biztonsági feladatokat időben lehessen hozzáigazítani a világban bekövetkező változásokhoz”.

  • Egyre közelebb Oroszországhoz
A globális felháborodást okozó májusi vadászgépes incidens óta Fehéroroszország egyre inkább a baráti Oroszország gazdasági és politikai támogatására szorul, ennek viszont az az ára, hogy az orosz vezetés már gyakorlatilag egy külső tagállamként tekint az Aljakszandr Lukasenka vezette országra.

A két ország korábbinál szorosabb együttműködése már akkor felmerült, amikor a világ azt találgatta, Vlagyimir Putyin miképpen tervez hatalmon maradni 2×6 éves elnöki mandátumának lejárta után. 2020 márciusában felmerült az a megoldás, hogy egy Fehéroroszországgal közös “új állam” élére állna, de ez a fehéroroszok – akkori – ellenállása miatt nem tűnt reálisan  megvalósíthatónak.

Azóta viszont volt egy fehérorosz “választás”, amit a világ fejlett nyugati országai ugyan nem ismertek el, de a választások utáni tüntetéshullám ellenére – Putyin támogatásával – hatalmon tartotta Lukasenkát, majd következett a vadászgépes incidens, ami után az orosz elnök szintén kiállt a fehérorosz elnök mellett.

Putyin visszavágott a fehérorosz légtér bojkottja miatt

Nem nehéz továbbgondolni a történteket, Lukasenka számára az orosz támogatás ára az, hogy ha hivatalosan egyelőre nem is, a gyakorlatban mégis elkezd megvalósulni a közös orosz-fehérorosz állam. Az oroszországi választások csak 2024-ben lesznek, addig még bőven van idő a pontos keretek megtalálására.

Túl közel van a NATO

Az orosz védelmi miniszter a tanácskozáson rámutatott, hogy az Egyesült Államok a  NATO-szövetségesei támogatásával felgyorsította a harcászati nukleáris robbanótöltetek és tárolóhelyeik korszerűsítését Európában. Különösen aggasztónak nevezte, hogy “a blokk a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező tagállamainak pilótáit is bevonja a taktikai nukleáris fegyverek használatát szimuláló gyakorlatokba”.

“Ezt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés közvetlen megsértésének tekintjük” – mondta a tárcavezető.

Sojgu kifogásolta, hogy az észak-atlanti szövetség tovább erősíti katonai infrastruktúráját az orosz és a fehérorosz határok közelében, fegyver-, haditechnikai és hadianyagkészleteket hoz itt létre, és gyakorolja a csapatok átdobását a térségbe. Emlékeztetett arra, hogy egy amerikai páncélos dandárt és négy, többnemzetiségű taktikai zászlóaljcsoportot vezényeltek Lengyelországba és a balti államokba, Romániában, Lengyelországban és Lettországban pedig koalíciós hadosztályközpontokat alakítottak ki, továbbá megnövelték a kikötők és repülőterek infrastruktúrájának kapacitását.

Mint mondta, a NATO elsődlegesen mozgósítandó erőinek létszáma csaknem megduplázódott, és 25 ezerről 40 ezer főre nőtt. Sojgu szerint a Washington által Romániába és Lengyelországba telepített Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek univerzális kilövőállásai az elhárító rakéták mellett Tomahawk cirkálórakéták és a Pentagon által fejlesztett más csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak.

A miniszter azt mondta, hogy a NATO felderítő és taktikai repüléseinek száma az orosz határok közelében a tavalyi évhez képest 30 százalékkal megnőtt, és hogy a szövetség égisze alatt zajló műveleti és harci kiképzés intenzitása továbbra is magas.

“Évente több mint 30 gyakorlatot tartanak a Szövetségi Állam nyugati határa közelében, ezek forgatókönyve az Oroszországgal történő fegyveres összecsapáson alapul. Ezekbe egyre gyakrabban vonnak be a szövetséghez nem tartozó országokat, így Grúziát, Ukrajnát, Svédországot és Finnországot. A balti államok és Lengyelország területét, valamint a Balti-tenger medencéjét egyre gyakrabban használják hadgyakorlatokra” – fejtette ki az orosz védelmi miniszter.

MTI / Kitekintő / LR

Friss hírek

Különmegbízottat nevezett ki a Nyugat-Balkánra Boris Johnson

Boris Johnson brit miniszterelnök kinevezett egy nyugat-balkáni ügyekért felelős különmegbízottat annak jeléül, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régió stabilitása és prosperitása iránt. A nyugat-balkáni politikai helyzetet a NATO külügyminisztereinek rigai találkozóján, valamint a G7 külügyminiszterek liverpooli találkozóján is megvitatják majd.

Read More »

Leave a Reply