Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Katonai fenyegetéssel, valamint politikai és gazdasági nyomásgyakorlással a Nyugat kikényszerítette, hogy Moszkva és Minszk ellenlépéséket tegyen, amelyek egyike a Szövetségi Állam új katonai doktrínájának kidolgozása – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz és a fehérorosz védelmi tárca vezetői kollégiumának szerdai moszkvai együttes ülésén.
Sojgu szerint az új orosz-fehérorosz katonai doktrínát a tervek szerint hamarosan, a Szövetségi Állam legfelsőbb államtanácsának következő ülésén fogják elfogadni. A tárcavezető közölte, hogy a két ország védelmi minisztériuma a kétoldalú katonai együttműködést a stratégiai partnerség ötéves programjának alapján tervezi. Ennek keretében egyebek között kibővül a csapatok, valamint a parancsnoki és irányító szervek kiképzése.
Sojgu szerint az Oroszország és Fehéroroszország között a katonai együttműködés terén elért eddigi eredmények lehetővé teszik, hogy „a biztonsági feladatokat időben lehessen hozzáigazítani a világban bekövetkező változásokhoz”.
- Egyre közelebb Oroszországhoz
A két ország korábbinál szorosabb együttműködése már akkor felmerült, amikor a világ azt találgatta, Vlagyimir Putyin miképpen tervez hatalmon maradni 2×6 éves elnöki mandátumának lejárta után. 2020 márciusában felmerült az a megoldás, hogy egy Fehéroroszországgal közös “új állam” élére állna, de ez a fehéroroszok – akkori – ellenállása miatt nem tűnt reálisan megvalósíthatónak.
Azóta viszont volt egy fehérorosz „választás”, amit a világ fejlett nyugati országai ugyan nem ismertek el, de a választások utáni tüntetéshullám ellenére – Putyin támogatásával – hatalmon tartotta Lukasenkát, majd következett a vadászgépes incidens, ami után az orosz elnök szintén kiállt a fehérorosz elnök mellett.
Putyin visszavágott a fehérorosz légtér bojkottja miatt
Nem nehéz továbbgondolni a történteket, Lukasenka számára az orosz támogatás ára az, hogy ha hivatalosan egyelőre nem is, a gyakorlatban mégis elkezd megvalósulni a közös orosz-fehérorosz állam. Az oroszországi választások csak 2024-ben lesznek, addig még bőven van idő a pontos keretek megtalálására.
Túl közel van a NATO
Az orosz védelmi miniszter a tanácskozáson rámutatott, hogy az Egyesült Államok a NATO-szövetségesei támogatásával felgyorsította a harcászati nukleáris robbanótöltetek és tárolóhelyeik korszerűsítését Európában. Különösen aggasztónak nevezte, hogy „a blokk a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező tagállamainak pilótáit is bevonja a taktikai nukleáris fegyverek használatát szimuláló gyakorlatokba”.
„Ezt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés közvetlen megsértésének tekintjük” – mondta a tárcavezető.
Sojgu kifogásolta, hogy az észak-atlanti szövetség tovább erősíti katonai infrastruktúráját az orosz és a fehérorosz határok közelében, fegyver-, haditechnikai és hadianyagkészleteket hoz itt létre, és gyakorolja a csapatok átdobását a térségbe. Emlékeztetett arra, hogy egy amerikai páncélos dandárt és négy, többnemzetiségű taktikai zászlóaljcsoportot vezényeltek Lengyelországba és a balti államokba, Romániában, Lengyelországban és Lettországban pedig koalíciós hadosztályközpontokat alakítottak ki, továbbá megnövelték a kikötők és repülőterek infrastruktúrájának kapacitását.
Mint mondta, a NATO elsődlegesen mozgósítandó erőinek létszáma csaknem megduplázódott, és 25 ezerről 40 ezer főre nőtt. Sojgu szerint a Washington által Romániába és Lengyelországba telepített Aegis Ashore rakétavédelmi rendszerek univerzális kilövőállásai az elhárító rakéták mellett Tomahawk cirkálórakéták és a Pentagon által fejlesztett más csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak.
A miniszter azt mondta, hogy a NATO felderítő és taktikai repüléseinek száma az orosz határok közelében a tavalyi évhez képest 30 százalékkal megnőtt, és hogy a szövetség égisze alatt zajló műveleti és harci kiképzés intenzitása továbbra is magas.
MTI / Kitekintő / LR
