Franciaország hajnala – Törjir Lorenne gyorselemzése

A Szerző tanulmánya a Külügyi Műhely Alapítvány 2021. márciusban meghirdetett, a nyugat-európai országok válságkezelésének fejlődése válaszul a COVID-19 pandémiára c. pályázaton a II. helyezést érte el.

A Covid-19 egy olyan geo-ökonómiai válságnak bizonyult, amely napvilágra hozta a gazdasági, egészségügyi, technológiai és kulturális rendszerek globális egymásrautaltságát. Nem csupán feltárja a meglévő trendeket, de kihangsúlyozza és felgyorsítja azokat. Az elemzés célja bemutatni, hogyan birkózik meg Franciaország a vírus kreálta körülményekkel, és milyen visszajelzések, reakciók fogadják az elit intézkedéseit.

Az átláthatóság kedvéért két részben kerül bemutatásra a francia válságkezelés. Az ország határain belül maradva, az első részben nagyító alá kerülnek a kormány által hozott intézkedések és az ezekre kapott társadalmi visszajelzések, míg a második részben, nemzetközi vizekre evezve, megismerhetjük viszonyrendszerének alakulását az EU-val és szomszédjaival.

Fontos azonban figyelembe venni – és ennek fényében vizsgálódni – a változó nemzetközi környezetet, amelyet globalizáció és a globális hatalom úgymond eltolódása jellemez. Tagadhatatlan, hogy az EU megragadhatja a lehetőséget és nagyobb befolyást nyerhet globális szinten a kölcsönös függőségek kezelőjeként, szabályalkotás és alakítás révén, Franciaországgal és társaival az élen. Továbbá, azt is fontos kiemelni, hogy 2022 első felében Franciaország kerül az Európai Tanács trónjára. Mindezek fényében a kérdés, hogy vajon sikerül-e a franciáknak ügyesen navigálni az eléjük állított – nem kis méretű – akadályok között és elérni a várva várt sikert, úgy hogy a politikai rendszer stabilitása megmaradjon.

Gazdaságvédelmi, politikai intézkedések és a társadalmi reflex

Franciaország a vírus által egyik legsúlyosabban érintett európai ország, a legutóbbi adatok szerint 4,585,385 megbetegedéssel és 95,337 halálos esettel (a tanulmány 2021 márciusában készült). A kormány válságkezelési stratégiája kapott hideget – meleget az állampolgároktól és az egészségügyben dolgozó szakemberektől. Bár a felkészületlenség és a korábbi politikák öröksége érthetővé teheti a társadalmi elégedetlenséget, mégis figyelmen kívül marad az a politikai dimenzió, amely kellőképpen magyarázza a kialakult helyzetet.

Franciaország nagy múlttal rendelkezik a központi kormányzás és az azt érvényesítő hatalmas közigazgatási gépezett kialakításának terén, így a Covid-19 válság politikai és adminisztratív irányítását is a hatalom összpontosítása jellemezte, amely jól tükrözi a rendszer erőteljes elnöki felépítését. A fő döntéseket a védelmi tanács hozza, amelyet a francia elnök hív össze és vezet. Ezen túlmenően, a döntések tudományos megalapozása és legitimitása érdekében a végrehajtó hatalom új szakértőkből álló (orvosok) tanácsadó testületeket hozott létre, ahelyett, hogy a meglévő szervekre támaszkodna. Mivel a helyi és regionális önkormányzatok nem rendelkeznek közvetlen hatáskörrel az egészségügy tekintetében, a kormány területi képviselőire támaszkodik ez ügyben, amelyek közvetlenül a Nemzeti Egészségügyi Minisztériumnak jelentenek és számos helyi kezdeményezést ellenzően fogadnak.

Bár a rendszer rendelkezik némi pozitívummal és a már jól bevált parancssorok gördülékenyen vezethetnek be, illetve érvényesíthetnek bizonyos rendeleteket, kijelenthető, hogy a centralizált rendszer inkább korlátokat állít, mint inkább segíti a végrehajtó hatalom munkáját. A vírushelyzet reflektorként világítja meg a központilag hozott hibás döntéseket, könnyedén bűnbakká téve a politikai elitet. Továbbá, akadályozza a helyi kezdeményezéseket és ami a legfontosabb: a központosított igazgatás magas szintű bizalomra támaszkodik, a közbizalom azonban türelmet igényel, amit vészhelyzet esetén nehéz kezelni.

A korai szakaszok idején ez a bizalom rendült meg, amikor a kormány kijelentette, hogy a maszkviselés nem előírt, nem segít a vírus megfékezésében. A háttérben azonban az egyéni védőeszközök hiányának problémája állt, tehát a felkészületlenség és a korábbi politikák következménye. A 2011 és 2013 között megváltozó kormánystratégia, a munkáltatóra hárította a munkavállalók védőmaszkkal történő ellátását.

A katasztrófavédelmi szabályozásnak köszönhetően 2012-ben Franciaország 1,4 Mrd orvosi maszkkal rendelkezett, mire a vírushelyzet beköszöntött ez a szám 140 millióra csökkent. Csupán az első karantén feloldása után sikerült a kormánynak elegendő számú maszkot biztosítani. A felszerelés hiánya kihatással volt tesztelések arányára is. Áprilisban 1000-ből csupán 5,1 személyt sikerült letesztelni. Bár a felszerelések hiányát sikerült kiküszöbölni augusztusra, a tesztelési stratégia továbbra is kérdéseket von maga után.

A CEVIPOF felmérése alapján, amelyet 2020 májusban tettek közzé, a francia válaszadók 62%-a fejezte ki elégedetlenségét a kormány intézkedéseivel szemben és 51% gondolta úgy, hogy a kormány nem tett meg minden tőle telhetőt a vírus megfékezésére. A francia köztársasági bíróságra 90 panasz érkezett a kormány ellen, a vírushelyzet kezelése miatt. Az első feljelentő (C-19 kollektíva orvosai) szerint a kormány már januárban tisztában volt a járvány veszélyeivel, de nem tett semmit a megfékezésére. A legtöbb panasz a maszk- és teszthiány, illetve munkavédelmi elégtelenségek kapcsán érkezett.

A kezdeti fejetlenség ellenére – amely valljuk be, minden országban jelen volt – a kormány intézkedéseit tekintve változtatásokat vezetett be. A helyi tisztviselők nagyobb beleszólást kaptak a karantén feloldásának kérdését tekintve, illetve az adott régiót érintő intézkedések bevezetése előtt lehetőségük van konzultálni azokról, azonban a döntések nagyrésze továbbra is központi kormány kezében van.

A változás egy másik megnyilvánulása a „Ségur de la santé” 7 hetes tanácskozása. Ennek gyümölcse az a 33 intézkedés, amely többek között kitér az egészségügy decentralizációjára és az egészségügyre fordított források növelésére (8,2 Mrd euró a kórházi gondozók fizetésének emelésére és 6 Mrd a kórházakba történő beruházásokra). A legösztönzőbb talán mégis a „France Relance” helyreállítási terv, amelynek költségvetése 100 milliárd euró. Az összeget 2 évig szabadítják fel és különféle eszközökből finanszírozzák (az EU 40 %-ot áll). A tervben kimagasló helyet foglal a zöld átalakulás, erre az összeg 30%-át szánják fordítani. Franciaország ezeket a közvetlen támogatásokat egy beruházási és reformstratégia alapján kapja meg. A „Recovery and Resilience Facility” elnevezésű stratégiát 2021 február 10-én fogadta el az Európai Bizottság.

Élre törő kapcsolatok

A kezdeti szakaszokban úgy tűnhetett, hogy a vírus adja az utolsó szögeket az európai projekt koporsójához. Az pedig, hogy az EU teljes mértékben kimaradt politikai téren a járvány kitörésekor, csak nyomatékosította ezt a feltételezést. A tagországok egyoldalú fellépése kaotikus képet festett, azonban a kezdeti passzivitás korán és meghökkentő sebességgel fordult aktív szerepvállalásba.

Az EU a vártnál sokkal nagyobb felelősséget és fellépést vállalt, azonnali támogatást nyújtva a vírus által legkomolyabban sújtott emberek és tagállamok számára (Franciaországot is beleértve). Bár a szakértők nagyrésze a populisták elburjánzására és az euroszkepticizmus elmélyedésére számított a vírus tombolása alatt, mondhatni sokak meglepetésére, mind az európai polgárok, régiók és tagállamok, mind az Európai Unió szolidaritásának aktív jelei lenyűgözően hatottak.

Az ECFR 2020-as eredményei azt mutatják, hogy a francia állampolgárok 61%-a szerint az EU nem tett eleget a vírushelyzet kapcsán, mégis úgy vélik, hogy az EU-tól várhatnak nagyobb segítséget kormányukkal szemben. A francia állampolgárok úgy tűnik, átlátják, hogy milyen mértékben kell együttműködniük európai szomszédaikkal, egy nemzetek feletti szervezeten belül, amely a nagyhatalmakkal egyenrangú félként tud fellépni a multilaterális fórumokon.

Mi sem mutatja ezt jobban, mint a 2020 májusában benyújtott német-francia javaslat, amely egyszeri 500 milliárd eurós mentőalapot kínál az EU gazdaságának helyreállítására. Hosszas tárgyalások után az EU elfogadta az újjáépítéshez szükséges pénzügyi csomagot. A kompromisszum erősen mutatja, hogy a francia-német kapcsolatok milyen fontos szerepet töltenek be a vírus idején alakuló politikai színtéren. A két ország továbbá elkötelezi magát a WHO fokozott támogatása mellett, megerősítve a szervezet döntő szerepét a globális közegészségügyben, olasz és holland társaikkal pedig vállvetve küzdenek az európai vakcinagyártás megoldhatóságán.

Bár a küzdelem nagy része még hátra van, tagadhatatlan, hogy Franciaország bebiztosította kiemelt helyét a jövő politikai játszóterén. Ami Macron elnök pozíciójának stabilitását illeti, csak találgatni lehet, hogy miként vészeli át a 2022-es választásokat. Népszerűsége stagnál, és még mindig kevesebben vannak vele, mint ellene. Be kell vallani, hogy kormányozni nem könnyű, főleg nem egy krízishelyzetben. Egyszerűen lehetetlen mindenki kedvére tenni (amint azt a legutóbbi intézkedésekkel szembeni reakciók mutatják).

A siker eléréséhez nem lesz elég a megfelelő politikák kidolgozása. A kormánynak meg kell találnia a megfelelő retorikát és kereteket, hogy elnyerje az állampolgárok támogatását. Ehhez viszont meg kell érteni, hogy a járvány hogyan változtatta meg a nyilvánosság félelmeit és elvárásait.

Szerző: Törjir Lorenne

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »