A nemzetközi nyomás ellenére sem enged Netanjahu

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a biztonsági kabinet vasárnapi ülése után bejelentette, hogy Izrael tovább folytatja a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezetek, elsősorban a Hamász elleni Falak őrzője nevű hadműveletet – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.

Nem sokkal a tel-avivi főhadiszálláson tartott kabinetülés befejezése után Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Beni Gantz védelmi miniszter és Aviv Kochavi vezérkari főnök is nyilatkozott a gázai harcokról és a egy esetleges tűzszünet lehetőségéről. Netanjahu kijelentette, hogy a hadművelet, a nemzetközi nyomás ellenére, tovább folytatódik, de békítő üzenetet küldött az arab közösségeknek az elmúlt hét erőszakos zavargásai után. Időt kért az arab közösségekben az utóbbi napokban fellángolt zavargások lecsillapításához, üdvözölte a nyugalom helyreállítását jelző folyamatokat, és közölte, hogy célja az erőszak megszüntetése, majd ezt követően a zsidó-arab kapcsolatok, az együttműködés és együttélés helyreállítása.

Ganz is utalt az arab településeken történt zavargásokra, amelyek felszámolása szerinte ugyanolyan fontos, mint a Hamásszal szembeni háború megnyerése. A Gázai övezetben megsebesült civilek nagy számáról Ganz azt mondta, hogy a nemzetközi joggal összhangban cselekedtek, s kijelentette, hogy egyetlen szuverén állam sem reagálna Izraelhez hasonlóan, ha egy terrorszervezet válogatás nélkül lőné polgárait.

Aviv Kochavi vezérkari főnök szerint a Hamász komoly hibát követett el azzal, hogy rosszul számolta ki Izrael válaszának erejét a rakétatámadásokra: Izrael súlyos károkat okozott az alagútrendszer mellett a Hamász rakétagyártásában is.

A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él. Itt megnézheti, hogy mi vezetett a jelenlegi anarchikus helyzethez Izraelben.

Eredménytelenek a BT ülések

Az ellenségeskedés Izraelben és Gázában  szörnyű, a harcoknak azonnal véget kell vetni – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács (BT) vasárnapi rendkívüli ülésén.

A közel-keleti konfliktus újbóli fellángolásával foglalkozó eddigi ülések rendre eredménytelenül értek véget. A BT-t az elmúlt két hétben már harmadszor hívták össze, azonban a Norvégia által javasolt közös nyilatkozatot továbbra sem fogadták el. Ebben többek között a palesztin családokat fenyegető kelet-jeruzsálemi kilakoltatások megakadályozására szólítanák fel Izraelt, valamint megismételnék, hogy a testület támogatja az évtizedes izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos megoldását. A nyilatkozat elfogadását eddig az Egyesült Államok blokkolta.

Az Egyesült Államok vasárnap világossá tette, hogy kész támogatását felajánlani, ha a felek tűzszünetre törekednek, hogy véget vessenek ezzel az Izrael és a gázai palesztin fegyveresek közötti egyre súlyosbodó erőszaknak. „Az Egyesült Államok fáradhatatlanul dolgozik diplomáciai csatornákon keresztül, hogy megpróbáljon véget vetni ennek a konfliktusnak” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. „Úgy gondoljuk, hogy az izraelieknek és a palesztinoknak egyformán joguk van biztonságban élni” – fogalmazott.

Manfred Weber Izrael mellett kampányol

Az utóbbi napok antiszemita tüntetéseinek tanulságaként az egész Európai Unióban büntetni kellene a vallások elleni uszítást és gyűlölködést – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a izraeli-palesztin konfliktus újbóli elmérgesedéséről szólva hangsúlyozta, hogy az EU-nak egyértelműen állást kell foglalnia a Hamász dzsihadista palesztin szervezet által az izraeli polgári lakosság ellen folytatott „rakétaterrorral” szemben. Az EU-nak a legélesebben el kell ítélnie a terrortámadásokat, és ki kell állnia Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett – mondta Manfred Weber.

A Berliner Morgenpost című lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a vallásszabadság az „európai társadalmi modell” egyik alapeleme, ezért az EU-tagállamoknak közösen meg kellene vizsgálniuk, hogy a közösség valamennyi tagjánál bűncselekménnyé nyilvánítsák-e a vallások elleni gyűlölködést.

Azzal kapcsolatban, hogy az izraeli-palesztin konfliktus felerősödésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma, Manfred Weber kijelentette, hogy a fejleményért felelősek egyes pártok is, köztük a németországi Alternatíva Németországnak (AfD) és a Marine Le Pen vezette franciaországi Nemzeti Tömörülés. Az AfD- és a Le Pen-féle „radikálisok” ösztönzik az antiszemitizmus társadalmi elfogadhatósága határának eltolását, amivel hozzájárultak az indulatok elszabadulásához, és ezt világosan ki is kell mondani – fejtette ki az EPP frakcióvezetője.

Németországban a hét eleje óta több mint tíz antiszemita és Izrael-ellenes incidenst regisztráltak. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel.

Szombaton országszerte 25 tüntetést tartottak Izrael megalapítása arabul katasztrófának (nakba) nevezett napja alkalmából. A legtöbb megmozdulás ugyan békés volt, de a demonstrálók soraiban Izrael- és zsidóellenes jelszavakat skandáltak.

Forrás: MTI/Kitekintő

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »