Putyin nem tűri az európai szolidaritás formájában megjelenő skizofréniát

A Kreml megfenyegette a Moszkvát fegyvergyárak és raktárak felrobbantásával vádoló Csehországot és Bulgáriát, hogy nem fogja eltűrni, amit művelnek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a Rosszija 1 televízió Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában.

Moszkva nem fogja tűrni, “amit most a csehek művelnek, csakúgy mint a hozzájuk csatlakozó bolgárok, meg a hírhedt, úgynevezett szolidaritás nevében szintén csatlakozó baltikumiak és mások. És ezt világosan demonstráljuk. És ahogy Putyin elnök kijelentette, ez most már így lesz” – mondta. Peszkov szerint a cseh és a bolgár fellépés ingerültséget, sajnálatot és értetlenséget vált ki Moszkvában, valamint azt a kívánságot, hogy ezek az országok változtassanak skizofrén álláspontjukon.

A szóvivő alaptalannak nevezte a vádakat, egyúttal megelégedettségének adott hangot amiatt, hogy ezúttal nem uralkodott el az agresszív európai szolidaritás, és az EU alapját képező országok megpróbálnak józan és kiegyensúlyozott álláspontot képviselni. Napi sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte, hogy Oroszország nem hagyja válasz nélkül Csehország és Bulgária “alaptalan” és “provokatív” vádjait, az abszolút elfogadhatatlan lépésekre adandó orosz választ azonban nem kívánta konkretizálni.

Csehország április 17-én azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szakszolgálatai felelősek a vrbeticei hadianyagraktárban 2014-ben bekövetkezett robbanásokért, majd kiutasított 18 orosz diplomatát. Bulgária főügyészsége szerdán közölte: hat orosz állampolgárt gyanúsít azzal, hogy 2011 és 2020 között négy robbanást szervezett meg az ország fegyvergyáraiban, amelyek Emiljan Gebrev fegyverkereskedő készleteit tárolták. Szófia csütörtökön kiutasított egy orosz diplomatát.

Peszkov a tévéműsorban kifogásolta, hogy az Egyesült Államok és Európa “makacsul nem akarja meghallani” Putyin üzenetét, miszerint Oroszország békében akar élni velük. Úgy vélekedett, hogy a szövetségesek manipulálása az amerikai stratégiából fakad, ennek ellensúlyozása érdekében pedig Moszkvának “az EU józanul gondolkodó rendszeralkotó államaival” kell együttműködnie a teljes körű párbeszéd kialakítása érdekében.

Joe Biden amerikai elnök kijelentette szerda esti kongresszusi országértékelő beszédében, hogy alig száz nappal a beiktatása után Amerika ismét mozgásba lendült. Oroszországgal kapcsolatban Biden azt mondta: “Putyin elnöknek egyértelművé tettem, hogy bár nem törekszünk a feszültség súlyosbítására, de cselekedeteiknek következményei lesznek, ha igaznak bizonyulnak”. A szankciók ügyében kifejtette: az Egyesült Államok arányosan reagált az orosz lépésekre. “Putyin most már megérti, hogy válaszolni fogunk ” – tette hozzá.

Oroszország üdvözli, hogy Joe Biden elnök az amerikai kongresszushoz intézett üzenetében közölte, kerülni fogja az eszkalációt Moszkvával, és együttműködésre törekszik majd vele azokon a területeken, amelyekhez mindkét országnak érdeke fűződik – jelentette ki Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

Zaharova ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nyilatkozatai és tettei eltérnek egymástól. Azt mondta, a Biden-beszéd megerősítette, hogy Washington nem kíván lemondani az Oroszországra történő példátlan nyomásgyakorlásról és alaptalan vádaskodásról. Azt javasolta, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a konfrontatív retorikával, ha valóban kész a kapcsolatok javítására, amelyek megromlásáért ő a felelős. 

A szóvivő szerint az orosz külpolitika Nyugat- és Kelet-orientált egyszerre. Európával kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország nem akar fejjel ütközni a betonfalnak. Hozzátette, hogy a nehéz idők ellenére remekül kommunikál Emmanuel Macron francia elnökkel, csütörtökön találkozott a francia üzleti világ meghatározó szereplőivel, és fenntartotta a kapcsolatot Angela Merkel német kancellárral is. Mint mondta, Washingtonnak és a kollektív Nyugatnak az elmúlt évtizedben Moszkva feltartóztatására irányuló politikája konfrontatív megnyilvánulásokká alakult át. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország körüli konfrontációs potenciál növekvő tendenciát mutat, amit nagyon nyugtalanítónak nevezett.

Leszögezte, hogy Oroszország minden állammal együttműködésre törekszik, de nem szándékozik eltűrni az orosz belügyekbe, gazdaságba és választásokba mindig beavatkozó Egyesült Államok és a Nyugat konfrontatív megnyilvánulásait. Az ígérte, hogy Putyin nem sokat fog váratni magára, és minden esetben meg fogja határozni, hogy hol húzódnak a  határvonalak az Oroszországgal folytatott viszonyban. Peszkov szerint az egész orosz vezetés egyértelműen értésre adta, hogy elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja az úgynevezett európai szolidaritás formájában megjelenő skizofréniát.

Kifejezte reményét, hogy a délkelet-ukrajnai Donyec-medencében nem fognak kiújulni a harci cselekmények. Nyilvánvaló ténynek nevezte, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatás kezére játszik az ukrán fegyveres erőknek, amelyek provokatív álláspontra helyezkedtek. A szóvivő szerint a feszültség növekedéséhez hozzájárult a Nyugat által alkalmazott kettős mérce is, amely a több tízezres NATO-csapatmozgást az orosz határok közelében hadgyakorlatként, az orosz csapatok orosz területen végrehajtott manővereit pedig agresszióként emlegette.

Az Európai Uniónak egyértelművé kell tennie, hogy Oroszország a nemzetközi jog és normák megsértése miatt súlyos árat fizetne, ha a nemrégiben történt, azóta leállított csapatösszevonáshoz hasonló katonai műveletet követően megszállná Ukrajnát – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői a testület brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásukban csütörtökön.

Az 569 szavazattal, 67 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az orosz hadsereg korábban nagy számban vonult fel az ukrán határ közelében és az elcsatolt Krím-félszigeten. Véleményük szerint az orosz katonai lépésekre adható uniós válaszlépések között olyan intézkedések szerepelhetnének, mint az Oroszországból az EU-ba irányuló kőolaj- és földgázbehozatal azonnali leállítása, vagy az orosz hatóságokhoz és családtagjaikhoz közeli oligarchák európai unió területén tárolt vagyonának befagyasztása és vízumának visszavonása.

Forrás: MTI/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Négy hétre lezárják Szingapúrt

Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben az 5,89 millió lakossal rendelkező országban.

Read More »

Piaci körkép: eltűnt az infláció miatti aggodalom

A DAX egy masszív fordulatot mutatott be tegnap, az index a délelőtt folyamán közel 2%-os mínuszban is járt, de vissza tudott kapaszkodni és zárásra már 1% körüli nyereséget ért el. A Volkswagen bejelentette, hogy áprilisban csoportszinten 75,2%-kal nőtt az autóátadások száma a tavalyi évhez képest.

Read More »