Az orosz kötvénypiacot is megcélozták az USA legújabb szankciói

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát válaszul a Moszkva részéről érkezett kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.

Az elnök megfogalmazásában Oroszország célul tűzte ki a “szabad és tisztességes, demokratikus választások aláásását” az Egyesült Államokban, továbbá újságírókat és másként gondolkodókat célzó “rosszindulatú kibertámadási tevékenységeket” támogatott országa határain kívül, valamint nemzetközi jogot sértett. Biden szerint mindez “szokatlan és különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára”.

Az amerikai elnök által aláírt – és a kongresszusnak levél formájában megküldött – rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hozott, amelyek “stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak majd Oroszországra nézve, ha ez utóbbi folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit.

Washington ezen kívül kiutasít tíz olyan orosz személyt, aki az orosz hírszerzésnek dolgozik amerikai területen diplomáciai fedettség alatt – fogalmaz az elnöki rendelet. A rendelet megjelenése után külön közleményt adott ki az amerikai pénzügyminisztérium és a külügminisztérium is.

A pénzügyminisztériumi közlemény leszögezte: a kormányzat megtiltja az amerikai pénzintézeteknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az Oroszországi Föderáció Központi Bankjától, az orosz Nemzeti Vagyon Alaptól (NWF, National Wealth Fund), vagy az orosz pénzügyminisztériumtól. Ezen kívül az amerikai pénzintézetek nem nyújthatnak hitelt ezeknek az intézményeknek. A rendelet arra is lehetőséget nyújt az Egyesült Államoknak, hogy később kiterjessze a szankciókat az orosz államadósságra is.

Liam Peach, az egyik legnagyobb, londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó közgazdásza a szankciók csütörtöki bejelentése utáni helyzetértékelésében kiemelte: az intézkedéscsomagnak – gazdasági és piaci szempontból – a diplomáciai résznél súlyosabb eleme az, hogy június 14-től amerikai pénzügyi szolgáltatók nem vehetnek részt a rubelben denominált orosz szuverén adósság elsődleges piaci forgalmazásában.

Az elemző szerint ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy az amerikai kormány nem élt a gyakran “nukleáris opcióként” emlegetett eszközzel, vagyis nem terjesztette ki a pénzügyi szankciókat az orosz államkötvények másodpiaci forgalmazására, így a mostani szankciócsomag hatásmechanizmusának első megnyilvánulási formája az újonnan kibocsátott orosz adósság iránti alacsonyabb befektetői kereslet lesz.

Ennek ellenére a Capital Economics nem számol azzal, hogy az államháztartás finanszírozásának szempontjából a kibocsátási program komolyabb gondokba ütközne, mivel a kormány az új adósságokat csaknem teljes egészében rubelben bocsátja ki és a kötvények zömét hazai bankok vásárolják meg.

Az amerikai adminisztráció hat orosz technológiai vállalatot is szankcionál, mert ezek szerinte támogatást nyújtanak az orosz hírszerzési műveletekhez, valamint 32 személyt, akik – az Egyesült Államok szerint – részt vettek a 2020-as amerikai elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz akciókban. Egy múlt hónapban nyilvánosságra hozott hírszerzési jelentés szerint Moszkva a 2020-as amerikai elnökválasztásba is megpróbált beavatkozni.

Az elnöki rendeletet részletező közleményben az amerikai kormányzat egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hackercsoportokat teszik felelőssé azért az átfogó, tavalyi kibertámadásért amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözőknek sikerült behatolniuk az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába.

  • Nem minden elem nyilvános
A készülő szankciós csomagról a New York Times már a kihirdetése előtt is megszellőztetett néhány információt, az újság riportjából az is kiderül, hogy szankciós csomag egyes elemei nem publikusak és a CIA azon jelentése alapján is készülnek válaszlépésekkel, miszerint az orosz kormányzat vérdíjak kitűzésével ösztönözte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák elleni támadásokat.

Oroszország elleni pénzügyi szankciókkal készül a Biden-kormányzat

A külügyi tárca közleményét Antony Blinken miniszter írta alá. A tárcavezető konkrétan idézte a SolarWinds hackertámadását, és szólt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról is. Blinken Navalnij “azonnali szabadon bocsátását” követelte, leszögezve, hogy az amerikai kormányzat “továbbra is aggódik” Navalnij egészségi állapota miatt.

Az amerikai diplomácia vezetője kifejtette: “ezeknek a lépéseknek az a céljuk, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk meggondolatlan tetteiért. Határozottan fogunk reagálni azokra az orosz akciókra, amelyek kárt okoznak nekünk, szövetségeseinknek és partnereinknek”. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok “keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki, összhangban az Egyesült Államok érdekeivel.”

A két ország közötti feszült viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Biden elnök egy – az ABC News-nak adott – márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország “meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba szerinte történt beavatkozásért. Oroszország másnap visszahívta az Egyesült Államokbeli orosz nagykövetét.

Kedden Biden telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ahol az amerikai elnök hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderő-összevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, “reagálva az olyan orosz lépésekre, mint például a kibertámadások, vagy a választási beavatkozás.”

Moszkvában a szankciós csomag miatt a külügyminisztériumba kérették John Sullivan amerikai nagykövetet. Ott a tárca tájékoztatása szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte vele, hogy ellenintézkedések sorozata várható, amelyekért Washingtont terheli a felelősség

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek