A világmárkákat is elérte a Kína elleni szankciók szele

Az Európai Unió hétfőn jelentett be szankciókat az ujgur muszlim kisebbséggel szembeni elnyomó bánásmódért felelős magas rangú kínai hivatalnokokkal szemben, melyre válaszul Peking még aznap este tíz uniós tisztségviselőt és négy intézményt sújtott szankciókkal.

A Hszincsiang régióval kapcsolatos emberi jogi kérdések már egy ideje foglalkoztatják a világsajtót, a témáról mi is sokat írtunk. A kínai vezetés kezdetben tagadta, hogy egyáltalán léteznek az ujgur kisebbség politikai átnevelésére szolgáló táborok, majd elismerték létezésüket, de szakképzési intézményként hivatkoznak rájuk.

  • Előzmények:

Az ügy további fejleményeként a nemzetközi diplomáciában szokásos módon kedden a kínai külügyminisztérium bekérette az Európai Unió pekingi nagykövetét, hogy hivatalos panaszt tegyen az északnyugat-kínai Hszincsiangban kifogásolt emberi jogi kérdések kapcsán kivetett brüsszeli szankciók miatt.

Csin Kang kínai külügyminiszter-helyettes pedig közleményében felszólította az Európai Uniót, hogy “ismerje el hibái súlyosságát és orvosolja őket” – megismételve a külügyminisztérium hétfői állásfoglalását, amelyet a brüsszeli szankciókra válaszul kivetett szankciók kihirdetésekor tettek közzé.

Joseph Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte Peking válaszintézkedéseit és elmondta: Brüsszel azt szeretné, ha Kína felhagyna konfrontatív politikájával és elkötelezné magát az emberi jogokról folytatott párbeszéd mellett.

Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai Hszincsiangban az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat.

Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére “hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

Honnan jön a pamut? 

Az ügynek viszont most újabb árnyalatot adott az, hogy a nyugat-európai és amerikai ruha- és sportszergyártó cégek elkezdtek közleményeket megjeleníteni online platformjaikon, melyekben hangsúlyozzák, hogy aggódnak a Hszincsiang régióban felmerült kényszermunka-vádak miatt és ők nem használnak fel abból a kínai régióból származó alapanyagokat.

Hasonló tartalmú közleményekkel jelentkezett az utóbbi napokban a svéd H&M, az amerikai Nike, a német Adidas és a kínai Global Times szerint a többek között a Zara márkát birtokló spanyol Inditex is – bár utóbbi cég gyorsan el is távolította honlapjáról a vonatkozó bejegyzést.

A közlemények azonban a jelek szerint felháborították a kínai fogyasztókat és a Weibo-n, a Twitter kínai megfelelőjén a világmárkák elleni “hadjárat” az egyik legfelkapottabb témává vált Kínában. Azon túl, hogy a sértődött kínai felhasználók az érintett vállalatok termékeinek bojkottjára szólítottak fel és sokan jelezték, hogy ezentúl inkább a hazai gyártók termékeit fogják vásárolni, az eseményeknek már konkrét hatásai is voltak: az egyik legismertebb kínai színész, Wang Yibo megszüntette szerződését a Nike-val, a H&M termékeit pedig eltávolították az egyik online platformról.

Forrás: Reuters / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek