Szankciókhoz vezetett Navalnij bebörtönzése

Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megállapodásra jutottak arról, hogy szankciókat vezetnek be mindazokkal szemben, akik felelősek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus elítéléséért és bebörtönzéséért – jelentette be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.

Josep Borrell az európai uniós országok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az egyes személyek ellen irányuló, bevezetni kívánt korlátozó intézkedések előkészítése megkezdődött. A konkrét javaslataikról a tagállamok írásbeli eljárás útján akár egy héten belül dönthetnek – tette hozzá.

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, kép forrása: Flickr

Szavai szerint Oroszország a tekintélyelvű rendszerek irányába sodródik, és határozottan távolodik Európától. Moszkva részéről semmilyen szándék nem mutatkozik a konstruktív párbeszéd folytatására az Európai Unióval. A szakminiszterek tudomásul vették, hogy Moszkva nem érdekelt a kapcsolatok javításában – mondta.

Tájékoztatása szerint Oroszországgal kapcsolatban az unió elutasítja a nemzetközi kötelezettségek, köztük az emberi jogok és a jogállamiság figyelmen kívül hagyását, ellenáll, ha Moszkva dezinformációk terjesztése, illetve kibertámadások által nyomást akarna gyakorolni a közösségre, és megvédi érdekeit. Hozzátette, hogy az EU a jövőben több támogatást nyújt mindazoknak, akik védelmükbe vették a politikai és polgári szabadságjogokat Oroszországban. Ezzel egy időben el kíván kerülni minden összeütközést szomszédjával, amely – mint fogalmazott – „sajnálatos módon az ellenségeskedés mellett döntött”.

Az EU és az USA viszont közeledik egymáshoz

Elmondta, hogy a tanácsüléshez videokonferencia keretében csatlakozott Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere. Egyetértettek abban, hogy:

• a koronavírus-járvány elleni hatékony fellépésen;
• a gazdasági és társadalmi károk helyreállításán;
• a klímaváltozás okozta kihívások megoldásán;
• a demokratikus értékek támogatásán;
• illetve azon kell dolgozniuk, hogy miként tudják megerősíteni transzatlanti biztonságot.

Az iráni atomalkut érintő tanácsi vitapontot illetően elmondta: az unió prioritása az, hogy Irán visszatérjen a nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségei teljes körű teljesítéséhez, továbbá azt is vizsgálja, miként mozdíthatja elő az amerikai szankciók feloldását. Ez a globális biztonság megőrzésének egyetlen módja. Megerősítette, hogy az unió informális tanácskozás összehívásán dolgozik az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás aláíró államai – köztük az Egyesült Államok – részvételével.

Forrás: MTI