Rájátszás vagy harc a bennmaradásért – melyik a jobb rendszer?

Aki egyaránt néz amerikai és európai sportokat, az pontosan tudja, mekkora különbségek vannak a két kontinens bajnokságainak lebonyolítása között.

Míg a nagy európai bajnokságok többségében a bajnokság győztesének azt a csapatot koronázzák meg, amelyik a szezon végén pontjaival vezeti a tabellát, addig az amerikai sportok a rájátszás izgalmaira esküsznek. Az eltérés pedig jelentős a két szisztéma között – ami például kifejezetten sok fejtörést okozhat sportfogadás esetében is. Fogadások ugyanis bőven vannak mindkét esetben; ezeket ezen alternatív link segítségével is hamar megtalálhatjuk.

Jobb lenne az egyik bajnokság formátuma a másiknál?

A hazai sportrajongók az európai országos bajnokságok rendszereit valószínűleg jól ismerik, mely esetén a bajnokságok győztese a szezon alatt legtöbb pontot szerző csapat lesz. Természetesen itt is vannak országok közti eltérések, illetve az olyan klasszikusan „amerikai” sportoknál, mint például a jégkorong, Európában is láthatunk más rendszereket. Azonban általánosságban a szezon során a győztes meccsek után szerzett pontok a legfontosabbak: a döntők izgalmai helyett itt a folyamatos teljesítés a legfontosabb.

Ezzel szemben a legtöbb amerikai liga, mind a baseball, a jégkorong, a kosárlabda és az amerikai foci esetén, meglehetősen más formátumban bonyolítják le szezonjukat. Itt ugyanis csak az úgynevezett alapszakaszban fontos a pontok gyűjtögetése; a győztes megválasztása azonban korántsem ez alapján történik meg. (Sőt, kifejezetten gyakran előfordul olyan, hogy egy csapat magasan nyeri az alapszakaszt, majd a rájátszás első, második fordulójában már el is bukik.)

Az amerikai ligák esetében a legizgalmasabb időszak az alapszakasz után kezdődik ugyanis: a rájátszás, vagyis a playoffs idején. Ennek lebonyolítására szintén különféle rendszerek vannak, más-más elv alapján alakítják ki a kieséses meccseket, rendszereket egyes ligákban. Egy kérdés pedig már valószínűleg sokunkban felmerült ezzel kapcsolatban: mégis melyik a jobb rendszer?
A válasz pedig – bár viszonylag logikus – kissé frusztráló is lehet: őszintén megvallva ugyanis egyik sem jobb a másiknál. Szimplán a körülmények vezettek a különböző rendszerek kialakulásához.

Túl sok utazást jelentenének az óriási távolságok

Az USA és Kanada nagy sportjai esetén ugyanis az országok óriási távolságai vezettek ahhoz, hogy a rájátszás rendszere alakult ki az esetükben. Ha minden csapatnak mindegyik másik csapattal ugyanannyiszor kellett volna játszania, az rengeteg utazással járt volna. Helyette regionális csoportokba, divíziókba rendezték őket a földrajzi elhelyezkedésük alapján, ezt követően pedig a rájátszás során a divíziók legjobbjai is össze tudták mérni az erejüket. Aki pedig ezek közül került ki győztesen, már tényleg az egész bajnokság legjobbjának bizonyult.

Tagadhatatlanul vannak persze előnyei és hátrányai is mindkét megoldásnak. Míg az amerikai sokszor izgalmasabb és meglepetésszerűbb, addig az európai rendszer a folyamatos teljesítést preferálja, mely sokak szerint egy sokkal igazságosabb rendszert alakít ki. A két rendszer közti különbségeket erősíti továbbá az is például, hogy az új játékosok leigazolása is teljesen más rendszer alapján működik.

Míg az amerikai sportok az ún. „draft” során szerezhetik meg a fiatal játékosokat csapatuknak, addig Európában az ifjú sportolók sokkal szabadabban dönthetnek jövőbeli klubjukkal kapcsolatban. Ráadásul Európában az életkori megkötések sem olyan szigorúak, mint a legtöbb draftszabály szerint.

Ez a különbség érdekes módon nagyon nagy kihatással van a bajnokságok lebonyolítására is. Az amerikai sportok esetén a rosszul teljesítő csapatok számára attraktív megoldás lehet egy-egy szezon teljes „elengedése”, mely során a bajnokság utolsó pozíciójának megszerzésével remek helyeket szerezhetnek a draft során a jövőbeli újjáépítésekhez. Ezzel szemben Európában ez sokkal kevésbé megvalósítható a kieséstől való félelem következtében.

  • Kapcsolódó cikkeink:

 

 

 

Felkapott hírek

Friss hírek

Négy hétre lezárják Szingapúrt

Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben az 5,89 millió lakossal rendelkező országban.

Read More »