Egyre szembetűnőbb a Balkán hulladék-problémája

Miután Szerbiában és a többi balkáni országban évtizedek óta a szőnyeg alá söprik a hulladékkezelési gondokat, az országokat szinte elárasztja a szemét. A kérdés csak az, hogy így hogy akarnak csatlakozni az Európai Unióhoz?

Égő szeméttelepek láthatók az utak mellett, műanyag zacskók lógnak a fákon, hulladék-szigetek sodródnak a régió folyóin – ez a balkáni valóság. A probléma általában télen kerül előtérbe, amikor a felduzzadt folyók elárasztják a hulladéklerakókat, és a szemetet a gátak felé sodorják.

Ez történt a decemberi és január eleji esőzések és havazások után a Potpec-tónál is: a víztározó felszínét vastag hulladékréteg borította, a műanyagoktól kezdve a rozsdás fémmaradványokon át a fatörzsekig mindent lehetett látni – sőt mi több, állítólag egy koporsót is találtak. A szemetet a Lim folyó hozta, amely a Potpec-gátat táplálja. A Lim a szomszédos Montenegróból ered, mindkét országban több településen és hulladéklerakón halad át.

„Egy nemrégiben készült tanulmány alapján megtudtuk, hogy ezekben a városokban, az öt montenegrói és a három szerbiai településen mintegy 45 000 tonna hulladék gyűlik össze évente” – mondta Predrag Saponjic, a Lim folyó vízerőmű-rendszerének vezetője. A szeméttel teleszórt tóra nézve hozzátette, hogy „még ha ennek a hulladéknak csak a töredéke kerül is a Lim folyóba, ez az eredmény.”

A balkáni környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy mivel a legtöbb hulladéklerakót nem kezelik megfelelően, rengeteg mérgező anyag szivárog a folyókba, ami veszélyezteti az élővilágot.

Néhány kép a helyszínről, miután megkezdték a hulladék elszállítását:

https://www.instagram.com/p/CJ509uZpVRK/

Nem csak a Potpec-tónál van gond

Boszniából szintén arról érkezett jelentés, hogy a Drina egyik vízerőműjét egy szeméthalom veszélyezteti. A Lim a Drina egyik mellékfolyója, amely által vízi útjaik – és az általuk szállított hulladékkal kapcsolatos problémák – szorosan összekapcsolódnak.

Az alábbi felvételek önmagukért beszélnek:

A balkáni nemzetek jelenleg is a kilencvenes évek háborúinak és válságainak sorozatát nyögik, így nem csoda, hogy a környezeti kérdések gyakran háttérbe szorulnak – ráadásul ezen a széles körű korrupció sem segít.

Noha Szerbia, Montenegró és Bosznia tanácskozott e kérdéskörben, eddig vajmi keveset tettek a javulás érdekében. Szakértők szerint a problémával igen sürgősen és gyökeresen kellene foglalkozni, nem pedig csak „tünetileg kezelni”, azaz amikor épp gond van, akkor az adott hulladékmennyiséget elszállítani.

Az EU-tagság szempontjából is fontos lenne

Goran Rekovic, a Potpec-tóhoz közeli Priboj városban élő környezetvédelmi aktivisa elmondta, hogy a rendszerszintű és szisztematikus megoldások mellett a lakosság környezettudatosságának növelése szintén kiemelt cél.

„Ezekre a dolgokra egyébként is szükség van, ha Szerbia és a többi balkáni ország közelebb akar jutni az EU-tagsághoz” – magyarázta, hozzátéve, hogy természetesen nem csak ezért kell erőfeszítéseket tenni a tisztább jövő felé, de ez is fontos szempont.

Forrás: ABC News