Az EU szankciókkal bünteti Fehéroroszországot

Az európai uniós tagállamok vezetői csütörtöki találkozójukon szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben, mégpedig a szeptemberi elcsalt elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos fellépés miatt – közölte hajnali sajtótájékoztatóján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Michel arról tájékoztatott, hogy az európai uniós szankciós listán – amelynek elfogadását a Törökországgal szemben szorgalmazott szigorú fellépés késlekedése miatt Ciprus mind ez idáig ellenezte – mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de az EU szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat – tette hozzá.

A kétnapos tanácskozás első, főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkanapján az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot: folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából. „Kettős stratégiánk van. Egyrészt esélyt akarunk adni a politikai párbeszédnek, másrészt kifejezzük elszántságunkat értékeink védelme mellett. Emellett újfent szolidaritásukat fejezzük ki Görögországgal és Ciprussal” – fogalmazott Michel.

Kiemelte: az EU kész részt venni egy „pozitívabb” menetrend kialakításában, feltéve, hogy Törökország szintén részt kíván venni abban. Amennyiben azonban nem sikerül közös nevezőre jutni Ankarával, az EU további egyoldalú lépések vagy a nemzetközi jogot sértő török provokációk esetén készen áll arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazzon.

Az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a vita átfogó rendezése mellett – szögezte le Charles Michel. A tagállami vezetők decemberben visszatérnek arra a kérdésre, miként kívánják alakítani a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jó irányba mutató lépésnek nevezte, hogy megkezdődött a párbeszéd a görög és a török fél között. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Ciprus irányába Ankara „nem tette meg ezt a gesztust”. Kijelentette, hogy a konfliktus csakis békés párbeszéd útján és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával oldható meg. Szavai szerint az unió hosszú távú és előremutató kapcsolatot akar ápolni Törökországgal, egyebek mellett erősíteni szeretné a kétoldalú kereskedelmi és a migrációs együttműködést, minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységével.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó első munkanapjáról távozva kijelentette: Európa „nem kezdhet újra párbeszédbe” Törökországgal, ha közben hagyja, hogy Ankara átlépje a még elfogadható lépések határvonalát. „Meg kell mutatnunk szilárdságunkat és elszántságunkat, miközben teszünk a konfliktus elmérgesedése ellen” – fogalmazott a francia államfő.

Tájékoztatása szerint minden tárgyaló fél engedményeket tett azért, hogy az „elfogadott szöveg a legjobb lehessen”. Az EU nagyon világos és határozott jelzést küld Törökországnak Görögországgal és Ciprussal kapcsolatban, továbbá párbeszédre szólította fel – mondta Macron.

A hegyi-karabahi konfliktussal összefüggésben közölte, hogy megbízható információk szerint legalább háromszáz dzsihadista érkezett Szíriából Törökországon keresztül a térségbe, hogy az azerbajdzsáni erőket támogassák az örményekkel szemben. A harcosok ismertek, nyomon követhetők, azonosítottan az aleppói régióban működő dzsihadista csoportokból származnak, és nyomukban azonos létszámú csoport készül útnak indulni. Átengedésük elfogadhatatlan, Törökország magyarázattal tartozik – figyelmeztetett a francia elnök.

Elmondta azt is, hogy Lukasenka esetében tudatos döntés volt, hogy az EU nem szerepelteti a szankciós listáján, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a fehérorosz elnök elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítését az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkezdéséhez. Szankcionálása ürügy lenne számára, hogy elutasítsa a tárgyalásokat, holott fontos, hogy részt vegyen a folyamatban.

Angela Merkel német kancellár szerint a fehéroroszok elleni szankciók életbe lépése azt mutatja, hogy az EU határozottan fellép azokkal szemben, akik rombolják a demokráciát. Emellett azt is hangoztatta, az Európai Uniónak teljesen felül kell vizsgálnia Törökországgal ápolt kapcsolatait.

Sebastian Kurz osztrák kancellár Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Törökország esetében egyértelmű fenyegetését fejezte ki arra az esetre vonatkozóan, ha Ankara továbbra is nemzetközi jogot sért.

Forrás: MTI