Folytatódik a sajtóháború Kína és az USA között

Új intézkedéseket jelentett be az amerikai sajtó Kínában működő irodáival szemben a kínai külügyminisztérium szerdán.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: felkérték az Associated Press (AP) és a United Press International (UPI) amerikai hírügynökség, valamint a CBS amerikai televíziótársaság Kínában működő irodáját, hogy hét napon belül nyújtsanak tájékoztatást a Kínában folytatott tevékenységükről.

Néhány órával korábban Hu Hszi-csin, a pekingi kormányzat szócsövének tartott Global Times című kínai lap főszerkesztője a Twitteren tett közzé egy bejegyzést, amelyben előre jelezte, hogy Kína ellenlépéseket fog tenni az amerikai sajtó Kínában állomásozó képviseleteivel szemben.

„Sajnálatos, hogy az egyre romló kínai-amerikai kapcsolatok káros hatást fejtettek ki mindkét oldal sajtóképviseleteire” – fogalmazott Hu, aki egyszersmind felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne súlyosbítsa tovább a kínai média elnyomását.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium határozata szerint május 11-től kínai újságírók legfeljebb 90 napra kaphatnak amerikai vízumot, bár ennek érvényességét kérésre meghosszabbíthatják. A szabályozás alól kivételt élveznek a hongkongi és makaói újságírók. A bejelentést követően Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A vízumkorlátozás előzményeként Peking márciusban visszavonta egyes, a New York Times, Wall Street Journal és a Washington Post amerikai lapok Kínában tevékenykedő újságíróinak sajtóengedélyét, ezzel gyakorlatilag kiutasítva őket az országból. Az érintett újságírók nem tevékenykedhetnek újságíróként Hongkongban és Makaóban sem.

Kína továbbá külföldi kormányzati képviseletnek nyilvánított öt amerikai médiumot – Voice of America, The Times, The Journal, The Post, Time -, amelyeket Washington által irányított ügynökségeknek bélyegzett.

Ezt megelőzően Washington korlátozást vezetett be az Egyesült Államokban működő kínai állami sajtóképviseleteknél dolgozó kínai munkatársak számát illetően. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter akkor úgy kommentálta az intézkedést: a korlátozás az amerikai fél válasza arra, hogy Kína februárban bevonta három, a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap Kínában tevékenykedő munkatársának sajtóengedélyét.

Peking akkor azért utasította ki a WSJ három újságíróját, mert a lap február 3-án leközölt egy cikket, amelyet Peking a kínaiakkal szemben rasszistának és kirekesztőnek minősített. A kérdéses írás egy véleménycikk volt, amelyet nem a lap munkatársai írtak, a három kiválasztott újságíró közül pedig egyiknek sem volt köze a cikkhez.

A WSJ munkatársaival kapcsolatos döntést csupán órákkal azt követően jelentették be, hogy Washington diplomáciai képviseletté nyilvánított az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot. A döntés a Hszinhua kínai állami hírügynökségre, a China Radio Internationalre, a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornára és a China Daily, valamint a Zsemninzsipao (People’s Daily) című napilap amerikai terjesztőire vonatkozik, csakúgy, mint az alkalmazotti létszámra bevezetett korlátozás.

A szerdán bejelentett intézkedés egyik célpontja, az AP hétfőn hozott nyilvánosságra egy oknyomozó tudósítást, amelyben egyebek mellett Adrian Zenz sinológus elemzésére hivatkozva rámutat: Peking az elmúlt években több százmillió dollárt költött születésszabályozásra a zömében muszlimok lakta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

A riport megjelenését követően az amerikai külügyminiszter az ujgurokkal szembeni visszaélések beszüntetésére szólította fel Kínát.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »