Libanon már évek óta gazdasági-pénzügyi válsággal küzd, melynek kritikus pontja a rögzített árfolyamrendszer. Ez annyit jelent, hogy a hazai devizát hivatalosan nem hagyják szabadon, a gazdaság teljesítményével arányosan mozogni, hanem az árfolyamot a dollárhoz kötik.
Ez pedig éppen addig működik, amíg egy országban nem adódnak gondok, mert amint probléma van, a feketepiac egy új – valós – árfolyamot kezd el beárazni és máris kialakult a kettős árfolyamrendszer, amit már nem könnyű menedzselni. A libanoni jegybank az árfolyamrendszer mesterséges fenntartása érdekében 2016-ban egy újítást vezetett be, egy swap-alapú bonyolult eljárást, amelynek értelmében külföldi devizát kölcsönöztek a kereskedelmi bankoktól.
A bankok a devizakölcsönökért szemkápráztató hozamot kaptak, évi 40%-ot – és itt kezdett gyanússá válni a konstrukció. Ekkora hozamot tartósan kitermelni, ráadásul komolyabb gazdasági növekedés nélkül gyakorlatilag lehetetlen, azaz a rendszer csak úgy működőképes, ha egyre nagyobb összegeket tud magához vonzani. Ez egy piramisjáték, amiről még 2018-ban írtunk részletesen, és most dőlt be végleg, bár az ország már március elején sem tudta majd teljesíteni az Eurobond kötvényéhez kapcsolódó törlesztését – azaz csődöt jelentett.
Ennek ellenére hivatalosan egy dollárért még mindig 1500 libanoni fontot kell adni, de a feketepiacon elszabadultak az árfolyamok, a múlt héten már 4000-es árfolyamon kereskedtek, e hét csütörtökre pedig 7000-re zuhant a libanoni font. A lakosság pedig nem bírta tovább és a kormányellenes tüntetések közepette a nagyvárosokban felgyújtottak néhány bankfiókot.
https://www.instagram.com/p/CBV7eVVoeKM/
Forrás: The Independent / Kitekintő