Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A korrupció, a hozzá nem értés és a szankciók elpusztították Venezuela olajiparát, amely az ország fő keményvaluta-forrása volt. Az évek óta elhúzódó gazdasági válság azonban előidézte egy másik pénzforma “felvirágzását”: a virtuális “aranybányászatot” a videojátékok által létrehozott mesterséges világokban.
Számos venezuelai lakos órákat tölt azzal naponta, hogy multiplayer online szerepjátékokat (MMORPG) játszik, amely során aranyat (a RuneScape pénzneme) vagy kristályokat (Tibia) szereznek. Ezeket aztán – közvetítő weboldalakon keresztül – valódi pénzért eladják más játékosoknak, akik olyan virtuális értéktárgyakra költhetik őket, mint a fegyverek, a páncélok és a mágikus italok.
A RuneScape-et játszó venezuelaiak óránként 500 000-2 millió aranyat kereshetnek azáltal, hogy sárkányokat ölnek halomra és a varázsláshoz használatos rúnákat gyártanak. A jelenlegi árfolyamon 1 millió érme körülbelül 50 centet ér. Ez alapján az “arany-farmerek” körülbelül 40 dollárt keresnek havonta, ami sokak számára vonzó lehet egy olyan országban, ahol a havi minimálbér 7,50 dollárt ér. Egyesek bitcoinért adják el a játék során megszerzett érméket, amely bár labilisabb, mint a legtöbb hagyományos valuta, még mindig jóval stabilabb, mint Venezuela bolivárja.
A játékfejlesztőknek persze nem igazán tetszik a dolog, mondván az “aranyásók” nem a játékélményért játszanak. Sőt, vannak olyanok is, akik feltörik más felhasználók fiókjait, és “kirabolják” őket. A túlzott aranytermelés emellett játékon belüli inflációt is okozhat – bár ez nyilvánvalóan kisebb mértékű, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által az idei évre előrejelzett 200 000 százalékos venezuelai hiperinfláció. A fenti okok miatt aztán bizonyos ingyenes játékok szolgáltatói maguk értékesítik a virtuális aranyat, és nem szeretik az engedély nélküli aranytermelők tevékenykedését.
A 2000-es évek csúcspontja után a virtuális aranytermelés – és az MMORPG-k iránti lelkesedés – egy időre visszaesett. Az eBay, ahol a játékosok korábban árverésre bocsáthatták virtuális termékeiket, betiltotta az érmékkel való kereskedést, csakúgy, mint Dél-Korea. Az utóbbi időben azonban a virtuális online szerepjátékok – “nosztalgia-alapon” – ismét felemelkedőben vannak, amit a válság által sújtott venezuelai “aranyásók” gyorsan igyekeznek is kihasználni.
Tevékenységük (és szorgalmuk) idegesíti a többi játékost, ami rontja az aranyérmék vásárlóerejét a Grand Exchange-en, a RuneScape piacán, ahol a játékosok olyan virtuális tárgyakat vásárolhatnak, mint a szén, a juharfa rönkök, különféle fegyverek vagy a sárkánybőr. Jó példa a fenti jelenségre, hogy amikor idén tavasszal országos áramkimaradások voltak Venezuelában, ezen áruk értékesítése drasztikusan visszaesett. Ennek oka az, hogy az áram nélkül maradt venezuelai “farmerek” nem tudtak aranyat termelni, a virtuális érme hiánya pedig feltornázta a készletek árát.
A Jagex, a RuneScape brit fejlesztője megtiltotta a kereskedést és a közvetítő webhelyek működtetését. Novemberben a társaság még pert is nyert, amelynek következtében két aranytermeléssel foglalkozó weboldalt is leállítottak.
Az ipar azonban ennek ellenére nem fog “kihalni”. Bár a fejlesztők azt akarják, hogy a játékok az ügyességről és a játékosok elkötelezettségéről szóljanak, mindaddig lesznek tiltott piacok, amíg lesz kereslet és kínálat. Amikor letiltanak egy közvetítő weboldalt, máris egy új lép a helyébe. Az pedig, hogy egyesével leállítsák a venezuelai aranytermelőket, túl sokba kerülne, így egyszerűen nem éri meg velük vesződni.
Az, hogy nemrégiben újra kiadták a 15 éves múltra visszatekintő “World of Warcraft Classic” népszerű MMORPG-t, valószínűleg újabb löketet fog adni az aranytermelésnek. És amíg Venezuela a valóságban élhetetlen, mindig lesznek olyanok, akik inkább a virtuális világban keresik meg a kenyérre valót.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: The Economist
