_

Venezuela virtuális aranylázban ég

A korrupció, a hozzá nem értés és a szankciók elpusztították Venezuela olajiparát, amely az ország fő keményvaluta-forrása volt. Az évek óta elhúzódó gazdasági válság azonban előidézte egy másik pénzforma “felvirágzását”: a virtuális “aranybányászatot” a videojátékok által létrehozott mesterséges világokban.

Számos venezuelai lakos órákat tölt azzal naponta, hogy multiplayer online szerepjátékokat (MMORPG) játszik, amely során aranyat (a RuneScape pénzneme) vagy kristályokat (Tibia) szereznek. Ezeket aztán – közvetítő weboldalakon keresztül – valódi pénzért eladják más játékosoknak, akik olyan virtuális értéktárgyakra költhetik őket, mint a fegyverek, a páncélok és a mágikus italok.

A RuneScape-et játszó venezuelaiak óránként 500 000-2 millió aranyat kereshetnek azáltal, hogy sárkányokat ölnek halomra és a varázsláshoz használatos rúnákat gyártanak. A jelenlegi árfolyamon 1 millió érme körülbelül 50 centet ér. Ez alapján az “arany-farmerek” körülbelül 40 dollárt keresnek havonta, ami sokak számára vonzó lehet egy olyan országban, ahol a havi minimálbér 7,50 dollárt ér. Egyesek bitcoinért adják el a játék során megszerzett érméket, amely bár labilisabb, mint a legtöbb hagyományos valuta, még mindig jóval stabilabb, mint Venezuela bolivárja.

A virtuális gazdaság “összemosása” a valóssal nem új keletű dolog: a dél-koreai füstös játéktermekben kezdődött még az 1990-es évek végén. Kínában a 2000-es évek közepén mintegy 50 000 “farmon” termeltek virtuális aranyat éjjel-nappal. A “gazdák” együttesen több száz millió (adómentes) dollárt kerestek ilyen módon.

A játékfejlesztőknek persze nem igazán tetszik a dolog, mondván az “aranyásók” nem a játékélményért játszanak. Sőt, vannak olyanok is, akik feltörik más felhasználók fiókjait, és “kirabolják” őket. A túlzott aranytermelés emellett játékon belüli inflációt is okozhat – bár ez nyilvánvalóan kisebb mértékű, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által az idei évre előrejelzett 200 000 százalékos venezuelai hiperinfláció. A fenti okok miatt aztán bizonyos ingyenes játékok szolgáltatói maguk értékesítik a virtuális aranyat, és nem szeretik az engedély nélküli aranytermelők tevékenykedését.

A 2000-es évek csúcspontja után a virtuális aranytermelés – és az MMORPG-k iránti lelkesedés – egy időre visszaesett. Az eBay, ahol a játékosok korábban árverésre bocsáthatták virtuális termékeiket, betiltotta az érmékkel való kereskedést, csakúgy, mint Dél-Korea. Az utóbbi időben azonban a virtuális online szerepjátékok – “nosztalgia-alapon” –  ismét felemelkedőben vannak, amit a válság által sújtott venezuelai “aranyásók” gyorsan igyekeznek is kihasználni.

Tevékenységük (és szorgalmuk) idegesíti a többi játékost, ami rontja az aranyérmék vásárlóerejét a Grand Exchange-en, a RuneScape piacán, ahol a játékosok olyan virtuális tárgyakat vásárolhatnak, mint a szén, a juharfa rönkök, különféle fegyverek vagy a sárkánybőr. Jó példa a fenti jelenségre, hogy amikor idén tavasszal országos áramkimaradások voltak Venezuelában, ezen áruk értékesítése drasztikusan visszaesett. Ennek oka az, hogy az áram nélkül maradt venezuelai “farmerek” nem tudtak aranyat termelni, a virtuális érme hiánya pedig feltornázta a készletek árát.

A Jagex, a RuneScape brit fejlesztője megtiltotta a kereskedést és a közvetítő webhelyek működtetését. Novemberben a társaság még pert is nyert, amelynek következtében két aranytermeléssel foglalkozó weboldalt is leállítottak.

Az ipar azonban ennek ellenére nem fog “kihalni”. Bár a fejlesztők azt akarják, hogy a játékok az ügyességről és a játékosok elkötelezettségéről szóljanak, mindaddig lesznek tiltott piacok, amíg lesz kereslet és kínálat. Amikor letiltanak egy közvetítő weboldalt, máris egy új lép a helyébe. Az pedig, hogy egyesével leállítsák a venezuelai aranytermelőket, túl sokba kerülne, így egyszerűen nem éri meg velük vesződni.

Az, hogy nemrégiben újra kiadták a 15 éves múltra visszatekintő “World of Warcraft Classic” népszerű MMORPG-t, valószínűleg újabb löketet fog adni az aranytermelésnek. És amíg Venezuela a valóságban élhetetlen, mindig lesznek olyanok, akik inkább a virtuális világban keresik meg a kenyérre valót.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Economist

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás