Lassan egy napja tart az országos áramszünet Venezuelában

Csütörtök késő délutántól Venezuela nagy része áram nélkül maradt. A helyzet mostanra sem oldódott meg, Caracasban és más nagyvárosokban még most sincs áram. Nicolás Maduro venezuelai elnök az amerikai imperializmust okolja a hosszú áramkimaradásért.

A kimaradás a munkaidő végeztével kezdődött. A főváros utcáin tömeg hömpölygött, ugyanis leállt a metróhálózat, buszból pedig túl kevés van a tömegközlekedésben. Sokan arról panaszkodtak, hogy órákon át gyalogolhatnak otthonukig.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy a kormányt támogató tisztségviselők gyakran hibáztatják a politikai ellenzéket a kimaradásokért. Az ellenzék viszont a korrupciót és a karbantartás hiányát emlegeti az áramszolgáltatás megbízhatatlanságának okaként.

„Meghiúsítottuk az amerikai imperializmus vezette áramháborút” – írta Maduro elnök a probléma kapcsán a Twitteren. „Senki és semmi nem győzheti le Bolívar és Chávez népét! Hazafiak, egyesüljetek!” – szólított fel a venezuelai államfő, a dél-amerikai függetlenségi mozgalom vezetőjére, Simón Bolívarra, illetve elődjére, Hugo Chávez néhai venezuelai elnökre utalva.

Az „áramháború” meghiúsítása azonban még váratott magára pénteken, mivel a fővárosban és más nagyvárosokban is áram nélkül ébredtek az emberek. A kormány ezért munkaszüneti napot rendelt el, az iskolákat is bezáratta. Delcy Rodríguez alelnök eme intézkedéseket azzal indokolta, hogy szükségesek az áramellátás visszaállítására tett erőfeszítésekhez.

A kormány több tagja szabotázst emlegetett, köztük Luis Motta Domínguez energiaügyi miniszter, aki azt mondta, hogy a világ legnagyobb vízerőművei közé tartozó, tavaly óta katonákkal őriztetett Guri-gátat érte támadás. Több részletet azonban nem árult el.

A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy az utóbbi években meglehetősen gyakorivá váltak az áramkszünetek Venezuelában, de ez a mostani jóval kiterjedtebb, mint a már szinte megszokott kimaradások, hiszen
ez csaknem az egész országot érintette.

Caracas, 2019. március 8.
Közvilágítás nélkül maradt épületek áramszünet idején Caracasban 2019. március 7-én, miután késő délután órákra áramszolgáltatás nélkül maradt Venezuela nagy része, a fővárosban pedig leállt a metróhálózat. A szolgáltató hatóságok szerint szabotázscselekmény okozta az áramkimaradást, amelyért Nicolás Maduro venezuelai elnök az amerikai imperializmust okolta.
MTI/EPA/EFE/Raul Martinez

Megy az egymásra mutogatás

„A venezuelai embereket sújtó áramszünet és pusztítás oka nem az Egyesült Államok” – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a közösségi médiában. „Az áramkimaradások és az éhínség Maduro rezsimjének hozzá nem értését jelzik” – tette hozzá.

A magát Venezuela ideiglenes elnökének nevező, ellenzéki Juan Guaidó elmondta, hogy az ország 23 államából mindössze egyben nem állt le az áramszolgáltatás. „A kimaradás a bitorló hatástalanságának bizonyítéka” – írta a Twitteren Guaidó, az ország megújulását és a zsarnokság felszámolását sürgetve.

Jorge Rodríguez kommunikációs miniszter szerint tíz államra borult sötétség. A miniszter a caracasi kormánnyal szemben ellenséges Marco Rubio amerikai szenátort tette felelőssé a szabotázsért, aki előre megjósolta az áramszünetet.

„A venezuelai nép elnézéséért esdekelek” – írta válaszul a Twitteren Rubio. „Rossz gombra kattinthattam az Apple-ről letöltött elektronikus támadás alkalmazáson. Én vagyok a hibás” – élcelődött.

A világ legnagyobb ismert olajtartalékaival rendelkező Venezuelát gazdasági és belpolitikai válság sújtja, amely miatt milliók kényszerültek az ország elhagyására. Az országban hatalmas infláció és általános áruhiány van.

Megfékezhetetlen az infláció Venezuelában

Egyre nehezebb a mindennapi élet Venezuelában

Kína szerint nem szabad beavatkozni

Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken arra figyelmeztetett, hogy a venezuelai belügyekbe nem szavad kívülről beavatkozni. „Minden ország belügyeiről saját népének kell döntenie. A külső beavatkozás és a szankciók csak fokozzák a feszült helyzetet, és a dzsungeltörvények elszabadulásához vezetnek” – mondta éves sajtótájékoztatóján Vang. Hozzátette: „Elég példát láttunk erre a történelemben, és nem kellene követni ugyanazt a régi, szerencsétlen utat”.

A külügyminiszter kiemelte, hogy Kína – Venezuela stabilitása és biztonsága érdekében – továbbra is a helyzet békés rendezésére tett tárgyalásos erőfeszítéseket támogatja.

Az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy fokozza a szankciókat, például a caracasi kormányt támogató bankok esetében.

Forrás: MTI/AP/Reuters/dpa/AFP/Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »