A brit kormány tíz szabadkikötő létrehozását tervezi a brit európai uniós tagság október 31-én esedékes megszűnése után. A pénteken nyilvánosságra került tervek szerint a július 24-e óta hivatalban lévő új kormányfő, Boris Johnson azt reméli, hogy a szabadkikötők kialakításával munkahelyek jöhetnek létre a hátrányos gazdasági helyzetben lévő régiókban.
A BBC által ismertetett elképzelés szerint a szabadkikötők a Brexitet követően kezdenék meg működésüket. Tengeri és a légi kikötők jelentkezhetnek a státuszért.
Liz Truss, a konzervatív kormány külkereskedelmi minisztere több ezer munkahely létrejöttét várja az intézkedéstől. „Nagy-Britanniában korábban is voltak szabadkikötők. Az ezzel járó kedvezmények átformálták Kelet-London Docklands nevű régi kikötőnegyedét az 1980-as években, és ugyanígy lesz ez most is” – mondta.
Boris Johnson már a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folytatott kampányában kiállt a szabadkikötők terve mellett, akkor azonban kevesebb, hat zóna kialakítása került szóba.
A szabadkikötők területén nem érvényesülnek az ország adó- és vámtarifái, így lehetővé válik áruk vámmentesen történő behozatala, feldolgozása majd exportálása. Az ilyen zónákban működő vállalatok általában alacsonyabb adókat – például áfát – fizetnek, és a munkáltatói terheik is alacsonyabbak.
Az Egyesült Királyságban 1984 és 2012 között működtek szabadkikötők – ilyen volt többek között Liverpool és Southampton -, és azért szűntek meg, mert nem hosszabbították meg a működésükről szóló jogszabályok hatályát. Az Európai Unióban hozzávetőleg 80 szabadkikötő működik, jórészt az elmúlt 15 évben csatlakozó országokban, az EU azonban nem pártolja őket, mert álláspontja szerint méltánytalan versenyhelyzetet teremtenek a zónákban működő cégek és azon vállalkozások között, amelyek a közösség szabályai szerint tevékenykednek.
A brit kormány Boris Johnson hivatalba lépése óta fokozta az előkészületeket a megállapodás nélküli kilépésre. Az új kormányfő határozott álláspontja, hogy a szigetország EU-tagsága mindenképp megszűnik a Brexit jelenleg érvényes határnapján, azaz október 31-én, akár sikerül megállapodásra jutni az Európai Unióval, akár nem.
A szabadkikötőkről szóló tervekkel kapcsolatban a parlamenti ellenzék legnagyobb erejét alkotó Munkáspárt arra figyelmeztetett, hogy az ilyen zónák vonzhatják a pénzmosókat és az adócsalókat. A bírálatok között szerepel az is, hogy a szabadkikötők révén nem lesznek elkerülhetők az importtarifák, csak annyi változik, hogy mikor kell megfizetni őket.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI