A törökök rájöttek: rossz ötlet volt az orosz rakétarendszer megvásárlása

A NATO-szövetséges Törökország azt fontolgatja, hogy csak fenyegetettség vagy háború esetén aktiválná az Oroszországtól beszerzendő Sz-400-as légvédelmi rendszert, hogy így próbálja csillapítani az üzlet miatt kialakult török-amerikai viszályt – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az NTV információi szerint a légelhárító ütegeket, valamint az ahhoz tartozó radarokat és vezérlő egységeket úgy telepítenék, hogy bármikor azonnal használatra készek legyenek. A televízió rámutatott: a rendszert békeidőben kizárólag karbantartás vagy hadgyakorlat céljából hoznák működésbe.

Az NTV biztonsági forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az első Törökországba érkező rakétarendszert valószínűleg az Ankara külterületén fekvő Mürted (2016-ig Akinci) légitámaszponton helyeznék el. A hírtelevízió egyúttal jelezte: az orosz Sz-400-asok – természetszerűleg – nem csatlakoznak majd rá a NATO radarhálózatára, attól függetlenül fognak üzemelni. Az NTV úgy tudja, hogy a török vezérkar egy ezredest már ki is nevezett a légvédelmi rakétarendszerek parancsnokává.

Az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport állami vállalat vezetője, Alekszandr Mihejev a múlt héten kijelentette: Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-asok  szállítását Törökországnak. Ankara négy darab, nagy hatótávolságú légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Törökország mégiscsak NATO-tag

Az Egyesült Államok és Törökország viszonya azonban az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé vált az Sz-400-asok ügye miatt. Washington a közelmúltban ultimátumot intézett Ankarához: Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel a szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében.

  • Előzmények:

Az amerikaiak azért nem nézik jó szemmel az oroszokkal megkötött török rakétaüzletet, mert eközben Törökország amerikai F-35-ös vadászgépeket is venne – sőt, a gépek fejlesztésében is kapott szerepet. Az USA attól tart, hogy az orosz légvédelmi rendszer használata esetleg rávilágítana az amerikai gépek egyes gyenge pontjaira, ezt az információt pedig a törökök esetleg megosztanák Oroszországgal.

Nem a lelkész, hanem a haditechnika a török-amerikai viszály valódi oka

Az USA törvényben tiltotta meg az F-35-ösök leszállítását Törökországnak

A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján.

A G20-csúcs szervezői által közreadott képen Donald Trump amerikai (b2) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (j2) beszélget Antonio Guterres ENSZ-főtitkár (b), Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter (k) és Recep Tayyip Erdogan török elnök (j) jelenlétében a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 oszakai csúcstalálkozójának második napján, 2019. június 29-én. MTI/EPA/G20

Trump ekkor ismét kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-asok megvásárlása ügyében, Erdogan viszont azt hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, és leszögezte, hogy nem gondolja meg magát.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás